2024. július 17., szerda

Köztisztviselők alkonya

Brassói tudósítónktól
Az, hogy Románia abszurdisztáni terület, sokak számára rég nem kétséges. Miután a kormány az elmúlt fél évben – a válság szelének ellenére – felduzzasztotta a közalkalmazottak számát, most tömeges leépítéseket tervez a közszférában. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, valamint Dan Nica közigazgatási és belügyminiszter tárgyalásokat folytatott önkormányzati vezetőkkel a tervezett elbocsátásokról.

Megállapodtak abban, hogy ezentúl minden polgármesteri hivatal és megyei önkormányzat a település, valamint a megye lakosságának függvényében alkalmazhat meghatározott számú köztisztviselőt. A hétvégén egyeztetett új létszámterv szerint 60 százalékkal csökkenhet a Bukarest főpolgármesteri hivatalában dolgozók száma, de más nagyvárosok és községek polgármesteri hivatalaiban is jelentős létszámcsökkentés várható.

A héten arról is döntés született, hogy 14 ezer embert bocsátanak el a kormány alárendeltségébe tartozó központi és helyi intézményektől, valamint a gazdasági minisztériumhoz tartozó állami vállalatoktól. Románia augusztus elején a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon ugyanis kényszerűségből vállalta, hogy az idén 1,1 milliárd euróval csökkenti közkiadásait, 2010-től pedig a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeggel lefaragja a közalkalmazottak béralapját. Ez utóbbinak az NVA szerint 4-5 év múlva a GDP kevesebb mint 6 százalékát szabad csak kitennie a költségvetésben, a jelenlegi 9 százalék helyett.

Az ellenzék bírálja a kormány szándékát. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor így kommentálta azt, hogy a kormány kilátásba helyezte a közalkalmazottak elbocsátását, leépítését a helyi közigazgatásban is: „Tenné mindezt szakszerűtlenül, anélkül, hogy előzetes felmérést kért volna arról, melyik intézményben és milyen mértékben tudják nélkülözni a munkaerőt. Kizárólag százalékokat teljesítve nem lehet hatékonnyá tenni sem a helyi, sem a központi adminisztrációt” – jelentette ki az RDMSZ államelnökjelöltje. Ha már költségvetés-megtakarításra és -csökkentésre szánta el magát a Boc-kormány, előbb azokat az intézményeket kellene megszüntetnie, amelyek az eddigiekben is csupán az adófizetők pénzét nyelték el, ugyanakkor – a decentralizáció helyett – a még erőteljesebb központosítást, a kormány helyi szintű uralmát erősítették meg, mondta Kelemen Hunor. Szerinte az egyik ilyen intézmény a prefektusi hivatal, amelyben az új kormány hivatalba lépését követően megkétszereződött a vezető beosztásban lévő köztisztviselők száma: a prefektus, illetve alprefektus kormányzati felügyelővé vált. Nagy érvágás ez az ország költségvetése számára – nyilatkozta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elismeri, számos dekoncentráltnak(sic!) nevezett intézmény működésének tüzetes felülvizsgálása ajánlott volna, ha a cél valóban a fölösleges közigazgatási tevékenység és bürokrácia felszámolása lenne. Azokat az intézményeket pedig, amelyek a közösséget szolgálják, a kormánynak megyei önkormányzati hatáskörbe kellene áthelyeznie és ezzel együtt át kellene engednie a pénzügyi hatásköröket is, meg kellene valósítania a szükséges pénzügyi decentralizációt.

A kormány szándékának körültekintő gyakorlatba ültetése jó alkalom volna a helyi és a központi közigazgatás hatékonnyá tételére, az ország költségvetésének ésszerű és felelős felhasználására – fejtette ki véleményét Kelemen Hunor.

Ám borítékolható, hogy ez azt alkalmat is elszalasztja a kormány, mert Romániában a központosított hatalom lebontása még csak a szándékok szintjén sem létezik. Csupán retorikai fordulat választások idején.