Noha a törvényhozásban több mint kétharmados többsége van a koalíciónak, három fontos törvénycsomagot mégis felelősségvállalással fogadott el a Boc-kormány. Ami azt jelenti, ho gy ha az oktatási, az egységes bérezési és az ügynökségek működését szabályozó jogi normák kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítvány átmegy, bukik a kormányfő és csapata. Hetvenszázalékos többséggel elbukni a voksot? Romániában ez sem lehetetlen!
Ugyanis a felelősségvállalásra azért volt szükség, hogy éleződjön az ellentét a két kormánypárt, a Traian Băsescu államelnök által irányított Demokrata Liberális és a Szociáldemokrata Párt között. Hogy a két nagy párt választóit aktivizálják a közelgő elnökválasztásokig, amelyen mindkét párt erős jelöltet indít.
A két párt kormányzati együttműködése eddig sem volt zavartalan, sőt a meggondolatlan és káros gazdasági döntések meghozatalát politikai cirkuszok kísérték. Az összeférhetetlenség oka nem ideológiai, nem az, hogy a DLP jobb-, az SZDP baloldali politikai alakulat, hanem hogy mindkét oldal abszolút hatalomra törekszik. Ezt a hatalmat az elnökválasztáson kaparinthatja meg. Ha a DLP jelöltje, a jelenlegi államfő, Traian Băsescu nyer, akkor a szociáldemokraták napjai lesznek megszámlálva, ha az SZDP jelöltje, a pártelnök Mircea Geoana, akkor a DLP készülhet arra, hogy elsüllyed a román politikai élet mocsarában, mint korábban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vagy a nacionalista Nagy-Románia Párt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindkét párttal szövetségre léphet, noha úgy tűnik, Mircea Geoana nem éppen magyarbarát kijelentései miatt inkább az Európai Néppártban is partner demokrata liberálisok felé kacsint. No meg régi szövetségesét, a jelenleg ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Pártot sem hagyja cserben, amikor aláírja a bizalmatlansági indítványt.
Bizalmas körökből megtudhatták, hogy ez a Demokrata Liberális Párt számára sem jelent gondot, ugyanis a szociáldemokraták nem mernek majd a kormány ellen szavazni, noha egyfolytában támadják koalíciós partnerüket, így a választók előtt komolytalanná válik diskurzusuk.
Ráadásul az RMDSZ nem a tanügyi törvény ellen, hanem az egységes bérezési törvény ellen nyújt be bizalmatlansági indítványt. Ezzel megnyeri a közalkalmazottakat, akik általános sztrájkkal fenyegetőznek a jövedelemcsökkenést jelentő jogi norma alkalmazása esetén. Jelzi ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezet a Demokrata Liberális Pártnak: értékelik, hogy az új tanügyi törvény tartalmazza a legtöbb garanciát 1989 óta a kisebbségek számára. Az új tanügyi törvény egyik pozitívuma, hogy a kötelező oktatás teljes ideje alatt (azaz tizedik osztályig) külön tanterv szerint oktatják majd a román nyelvet az érintett diákok számára. Ezentúl lehetőség lesz a magyar nyelvű doktori és mesteri képzésre is. Egyszerűsödik, átláthatóbbá válik az egyházi oktatás helyzete, egyértelműbbé váltak az önkormányzatok, az iskolákat fenntartó egyházak hatáskörei. Az RMDSZ csak egy dolgot fájlalhat. „Kudarc, hogy Románia földrajzát és történelmét a továbbiakban is románul kell majd tanulni. Siker viszont, hogy a katonai oktatást leszámítva minden szinten elérhető a magyar oktatás” – elemezte a törvényt Bokor Tibor szenátor, aki a közoktatásra vonatkozó RMDSZ-es módosító indítványokat dolgozta ki.
A szenátor szerint az egyetemszervezés szempontjából az jelent előrelépést, hogy kormányrendelettel is lehet magyar szakokat indítani, ez nem függ teljesen az egyetem szenátusának döntésétől.
Az oktatási törvényre még visszatérünk. Addig is próbálja meg a kedves olvasó a leírt helyzet alapján átlátni a romániai politikai élet szövevényét. Nem könnyű vállalkozás!
