A romániai politikai életben tapasztalható zűrzavar, az egyre mélyülő gazdasági válság közepette szinte észrevétlen maradt egy szeptember közepén nyilvánosságra hozott felmérés, amely az erdélyi magyar fiatalok politikai, társadalmi és közösségi viszonyulását vizsgálta. Nem hagyhatjuk szó nélkül, mert ami ebből a közvélemény-kutatásból kiderül, az több mint kétségbeejtő.
A romániai magyar fiatalok több mint fele nem szeretne a családjába romát, nem lépne kapcsolatba homoszexuálissal, drogfüggővel vagy AIDS-fertőzöttel. Sokan táplálnak antiszemita érzéseket is, ami azért is furcsa, mert Erdélyben ma sehol nincs számottevő zsidó közösség, a legtöbb fiatal nem is ismer személyesen zsidó embert.
A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Sólyom Andrea szerint a roma- és zsidógyűlölettel jellemezhető csoportok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Erdélyi Magyar Ifjak köré szerveződnek. „Nagy valószínűséggel a magyarországi média, illetve a magyarországi személyközi interakciók révén importálják és követik ezeket az attitűdöket és mintákat – magyarázza a csíkszeredai szociológus. –Az utóbbi években elkezdtek koncerteket szervezni – olyan zenekarokkal, mint a Magozott Cseresznye, az Egészséges Fejbőr, a Kárpátia –, amelyekre nemcsak a helyi fiatalok mennek el, hanem buszokon érkezik Magyarországról az együttesek törzsközönsége, az említett szervezetek tagsága. Van lehetőség tehát arra, hogy személyközi interakciókban közvetítődjenek a minták” – tette hozzá.
Ami változott: az erdélyi magyar fiatalok jóval elfogadóbbak a románokkal szemben. 18 százalékuk vallotta azt, hogy nem szívesen látna románt a családjában, ezzel szemben a román fiatalok 43 százaléka nem szeretné, ha magyar rokona lenne.
Viszont a magyar fiatalok fele úgy véli: a magyar–román kapcsolat konfliktusos. A kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet munkatársai ebből arra következtettek, nem igaz, hogy az együttélés, a közvetlen kapcsolat közelebb hoz egymáshoz.
A magyar fiatalok értékhierarchiájának csúcsán a család, a saját jólétük áll. Ezzel szemben az olyan attitűdök, mint a közéleti részvétel, a demokrácia, a tolerancia, nem tartoznak szerintük az értékek közé. „A magyar, akárcsak a romániai fiatalok körében egy nagyon sajátos individualizációs folyamat megy végbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagymértékben elfordulnak a közélettől” – mondja Kiss Tamás, a Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A kolozsvári szociológus ezért nem a fiatalokat, hanem az erdélyi elitet okolja. Szerinte politikai innovációra van szükség ahhoz, hogy az etnikai mobilizálhatóság, a közösségi célok ismét előtérbe kerüljenek. Ez az elit felelőssége, nem a fiataloké, akik az üres szólamokból és a régi hangszerelésű etnikai célokból kiábrándultak. „Újra kell hangszerelni a kisebbségvédelmet, az egész politikai képviseletet, így lehet, hogy a fiatalok értékrendjében az említett értékek is nagyobb jelentőséggel fognak bírni” – fogalmazott Kiss Tamás.
Bárki is a felelős, aggasztó a fiatalok ultrakonzervativizmusa, idegenellenessége, individualizmusa. Ez az attitűd komoly akadálya lehet a régió globalizálódásának, amely előfeltétele a posztmodern globalizálódó társadalomnak. Milyen esélyük van a maradi erdélyi magyar fiataloknak a XXI. században? Még gondolni is rossz a nyilvánvaló válaszra…
