Az Európai Parlament és a szerbiai parlament képviselőiből álló közös, parlamentközi bizottság tartott háromnapos ülést Belgrádban, amelyről Becsey Zsolt, európai parlamenti képviselő számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Szegeden.
Háromnapos belgrádi tapasztalatait összegezve Becsey Zsolt több következetlenségre is felhívta a figyelmet, amelyek szerinte a szerb(iai) politika lépéseit időnként jellemzik. Így például elmondta, azzal, hogy Szerbia Oroszországgal és Fehéroroszországgal is szabadkereskedelmi egyezményt kötött, önmaga számára nehezítette meg az Európai Unióval való társulást, hiszen „Szerbia nem lehet a Nyugat keleti bástyája és Kelet nyugati bástyája egy időben”.
– Bíráltuk a szerbiai parlament működését is, hiszen elég nagy a működési zavar az ellenzék és a többségi pártok között. De reméljük, ezentúl jobb lesz az együttműködésünk, és a szerbiai parlament elfogad majd néhány olyan törvényt, illetve rendelkezést, ami lehetővé teszi, hogy előrelépjünk az unióval való kapcsolatok kiépítésében. Az egyik ilyen dolog Vajdaság statútuma. Mi európai részről kértük ennek mielőbbi elfogadását a szerbiai parlamenttől. Nem biztos, hogy ez már az idén megtörténik, de arra kaptunk ígéretet, hogy január végéig igen. Ha igen, akkor mi ezt egy lényeges, de nem végleges lépésnek tekintjük – kommentálta az időszerű politikai kérdéseket Becsey Zsolt, majd rátért arra, hogy a két fél a vízummentesség ügyéről is tárgyalt.
– Úgy látom, hogy a biometrikus útlevél kiadásával a szerb kormány jó úton halad, de vannak ezen a téren még komoly és megoldásra váró kérdések. Ilyenek például a megfelelő határőrizeti szervek kiépítése, vagy a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval kapcsolatos kormánystratégia kidolgozása és alkalmazása. A vízummentesség egyik fontos előfeltétele ugyanis, hogy legyen egy elfogadott és életbe léptetett stratégia. Remélem, hogy a jövő év végére, amikor beszüntetik a régi útlevelek kiadását, az adatvédelem, a határőrizet, a schengeni elvekhez való idomulás és a magyar–szerb egyezmény életbe lépésének kérdése egyaránt megoldódik. Addig is, az Európai Bizottság elemzi azt a választ, amit a szerb kormány adott a vízummentesség ügyében – mondta Becsey.
Szerbia társulási megállapodása kapcsán elmondta, az Európai Parlamentben örömmel vették tudomásul, hogy Szerbia január elsejétől a kereskedelmi megállapodást egyoldalúan, az EU-tól függetlenül lépteti életbe.
– Ez egy hatéves liberalizációt jelent Szerbia részéről. Mlađan Dinkić gazdasági miniszter azt mondta, hogy Szerbia meg tud bírkózni azokkal a szabadkereskedelmi kihívásokkal, amiket ez a lépés hoz majd magával – hallottuk az európai parlamenti képviselőtől – Köztudomású, hogy az unió oldaláról Hollandia gátolja Szerbia társulását, a hágai bírósággal való nem teljes együttműködés miatt. Ettől függetlenül maga az EU értékelhet úgy, hogy Szerbia mindent megtett Mladić és Hadžić elfogása ügyében.
Ugyanakkor az Európai Bizottság „meglepődött” Szerbia egyes lépésein, tette hozzá a magyar képviselő.
– Meglepődve vettük tudomásul, hogy Szerbia szabadkereskedelmi rezsimet léptetett érvénybe Oroszországgal és Fehéroroszországgal. Az EU-nak ilyen egyezménye nincs a kérdéses országok vonatkozásában, Szerbia viszont tagjelölt szeretne lenni az unióban. Ez azért érdekes, mert Oroszország és Fehéroroszország kompenzációt kérhet, ha esetleg Szerbia belép az Európai Unióba. Szerbia lépése meglepő, hiszen kijelentette, hogy az EU-ba akar integrálódni. Független országról van szó, amelyik azt csinál amit akar, de ez a lépés meglehetősen érdekes. Ennek kapcsán azt gondolom, Szerbiában tudomásul kellene venni, hogy Szerbia nem lehet Nyugat-Európa keleti és Oroszország nyugati bástyája egyszerre és egy időben – mondta Becsey Zsolt.
A sajtótájékoztatón kiderült még, Ivica Dačić belügyminiszterrel arról is tárgyaltak, hogy kössenek egy új szerb–magyar határrendészeti egyezményt, illetve nyissanak kisebb határátkelőket. Becsey meglátása szerint a Királyhalom–Ásotthalom határátkelő megnyitása már jövőre megvalósulhat.
