A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia – jelentette ki Semjén Zsolt hétfőn, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kétnapos tanácskozásának nyitóelőadásában. A Magyarság Házában tartott rendezvény a Területi autonómiák Európában – Lehetőségek és kihívások címet viselte, az előadásokat pedig a témakör jeles nemzetközi szakértői tartották.
„Az egyes külhoni magyar nemzetrészekre jellemző autonómiaelképzelések nem valóságtól elrugaszkodott törekvések, hiszen mindegyikre van példa az Európai Unióban” – jelentette ki előadásában Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy látja: a kisebbségek jogai és a perszonális emberi jogok nem állíthatóak szembe. „Hamis az a kérdésfelvetés, amely azt firtatja, a magyar kormány területi vagy kulturális autonómiát támogatna-e a határon túli magyarság esetében. Ez nem »vagy-vagy«, hanem »és« kérdése. A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kiemelte: emberi jogok tekintetében nincs alku, az „nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik”. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, ami másoknak jár, nekünk is jár – szögezte le, és kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómiaelképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések, mindegyikre van példa az EU-ban. A kormányfő helyettese ismételten megerősítette: Budapest nem kényszerít senkit az autonómia igénylésére, a magyar kormány azt támogatja, amit az adott nemzetrész szorgalmaz.
A tanácskozáson részt vett Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki a személyi autonómia gyakorlati megvalósulásáról, a magyar nemzeti tanács működéséről számolt be az érdeklődő szakmai közösségnek. „Az autonómia szükséges eszköz a nemzeti kisebbségek számára annak érdekében, hogy megőrizhessék nemzeti identitásukat, de annak érdekében is, hogy a kisebbséget a többségi nemzettel egyenrangúvá tegyék egy államon belül” – jelentette ki az MNT elnöke, aki először ismertette, hogyan alakult ki Szerbiában a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének jogi szabályozása, hogyan rögzült ez a szabályozás, hogyan választja meg a közösség a nemzeti tanácsot, s hogy ennek a testületnek milyen hatáskörei vannak. A politikus beszámolt az MNT munkáját nehezítő körülményekről, a nemzeti tanácsok elfogadottságának hiányáról. Korhecz Tamás beszélt arról is, hogy az alkotmánybíróság is foglalkozik a nemzeti tanácsok hatásköreivel.
A résztvevők kérdéseire válaszolva az MNT elnöke beszélt a magyarellenes incidensekről, valamint a szerbiai–koszovói tárgyalásokról is. „Igen, vannak esetek, amikor magyar egyént csak azért támad meg egy többségiekből álló csoport, mert az anyanyelvét használta. Ez felháborító jelenség, s arra utal, hogy az etnikai toleranciának alkalmanként még a minimális szintje is hiányzik” – emelte ki Korhecz Tamás. A politikus ugyanakkor azt is hozzátette: erős a gyanú, hogy a hatóságok nem teljesen pártatlanok az ilyen ügyek esetében, hiszen érdekeik azt diktálják, hogy átminősítsék ezeket az eseteket kevésbé súlyos jogsérelmekké. „A hatóságok még a legjobb szándékuk ellenére sem tudják ezeket a gondokat kiirtani” – tette hozzá az MNT elnöke, utalva arra, hogy rengeteg a felgyülemlett feszültség a társadalomban.
Annak kapcsán, hogy Szerbia autonómiát követel a koszovói szerbeknek, miközben ő maga azt saját kisebbségeinek nem adja meg, Korhecz Tamás kijelentette: a kettős mérce nem csak Szerbia sajátja. „Az autonómiát általánosan el kell fogadnunk. Persze fontos a koszovói szerbek önrendelkezése, de lehet, hogy esetükben inkább a hatalom megosztásáról kellene gondolkodnunk, ha fenntartható, hosszú távú megoldást keresünk” – szögezte le az MNT elnöke.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a konferencia első napján tartott zárszavában kijelentette: az ilyen jellegű konferenciák tudományosan alapozzák meg a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítését, emlékeztetnek arra, hogy a kisebbségi jogvédelem roppant jelentőségű, s hogy a világon mindenütt ugyanazokkal a kihívásokkal kell megküzdeni. „Magyarország számára az autonómia elsőbbséget élvező kérdés, hiszen az egyik leghatékonyabb megoldást kínálja a nemzeti közösségek együttélésére a demokrácia és a kisebbségi jogok keretein belül” – emelte ki a helyettes államtitkár.
