Közel két évtizede Romániában mindig így történik: a választásokat megnyerő párt(ok) a miniszterektől a falusi könyvtárak vezetőjéig mindenkit lecserélnek, saját köreikhez tartozókat ültetnek a bársonyszékekbe. Mivel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem tagja a kormánykoalíciónak, a magyar politikusok és szakemberek elveszít(het)ik tisztségeiket, állásaikat.
Nem lesz magyar prefektusa – ami nagyjából a régi ispáni beosztásnak felel meg, és megvétózhat minden megyei és helyi tanácsi határozatot – a 90 százalékban magyarok lakta Kovászna és Hargita megyének. Sőt alprefektusa sem. „A két kormánypárt között az az egyezség, hogy ha az egyik a prefektust adja, akkor a másik az alprefektust. Ha érvényesül ez a forgatókönyv, akkor a magyar alprefektusokat nemsokára leváltják” – magyarázta a helyzetet Hargita megye elnöke, Borboly Csaba.
A tisztségek elosztása a két győztes párt között január huszadika után történhet meg. Addig ugyanis szabadságon van a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoană. Az RMDSZ mintegy 1000 tisztségviselője veszítheti el politikai hovatartozása miatt – versenyvizsgával elnyert! – állását.
Néhányan az Európai Parlament néppárti frakciójának nyomására – amelynek előbb volt tagja az RMDSZ, mint a kormányzó Demokrata Liberális Párt – mégis maradhatnak a minisztériumokban.
Értesülések szerint Demeter András művelődési, Niculescu Tóni külügyi, Pásztor Gabriella oktatási, Markó Attila kisebbségügyi és Péter Zsuzsa igazságügyi államtitkár dolgozhat tovább – alacsonyabb beosztásban – a jelenlegi munkahelyén.
Az RMDSZ vezetőségének nincs kifogása az ellen, hogy államtitkáraik az új kormány minisztériumaiban folytassák munkájukat. „Ha szakmai karrierjüket segíti, és nem politikai beosztásba kerülnek, akkor ebben nem látok problémát. A minisztériumokban mindig is dolgoztak magyar szakemberek, a munkájukra pedig nagy szükség van” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Az RMDSZ nem kifogásolta azt sem, hogy volt szenátora, Eckstein-Kovács Péter Traian Băsescu államelnök kisebbségügyi tanácsadója legyen. Az érdekvédelmi szövetség befolyásos politikusát még decemberben kérte fel Traian Băsescu: vállalja el az elnöki tanácsosi tisztséget. Az államfő európai nyomásra vehetett maga mellé RMDSZ-tag tanácsost – eddig kisebbségi ügyekben illetékes szakember nem dolgozott az elnöki palotában –, és azért eshetett a választása Eckstein-Kovács Péterre, mert ő néhányszor vállalta az összetűzést az RMDSZ csúcsvezetőivel, különvéleményt fogalmazott meg kényes kérdésekben. Eckstein-Kovács Péter lemondott a felsőház jogi bizottságának elnökségéről, amikor az RMDSZ nem támogatta az elöljárók vagyonosodásának körülményeit vizsgálni hivatott Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását, és nem támogatta Traian Băsescu felfüggesztését az államelnöki tisztségből.
Az RMDSZ 1990 óta minden megválasztott államfőtől kérte, hogy kisebbségi tanácsost válasszon maga mellé, de ezt a jogos kérést eddig egyetlen elnök sem teljesítette.
Eckstein-Kovács Péter megbízatása nem egészen egy évre szól, a novemberi elnökválasztás után új tanácsosokat nevezhet ki a megválasztott államfő.
E néhány kivétel ellenére a magyarok képviselete az állami intézmények vezető struktúráiban meggyengül. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az egyetlen célravezető út a helyi és a pénzügyi autonómia kiteljesítése. Ellenzékben a Demokrata Liberális Párt is ezt hajtogatta. A hatalom fellegvárából azonban mindig minden másként látszik... A hatalom Romániában mindig központosít.
