Székelyföld aligha lenne különálló régió
Módosítani kell a román alkotmányt. Van olyan módosító javaslat, amely az erdélyi magyarság javát szolgálná, van viszont a demokráciára veszélyes ötlet is.
A Traian Băsescu elnök által összeverbuvált szakértői csoport – köztük dr. Veres Emőd jogász – áttekintette az alkotmányt, és megfogalmazta verdiktjét: át kell írni. Az elnök embereinek a véleménye az – ugye, nem meglepő? –, hogy az államfő hatáskörét kell növelni, a kormányfőét pedig csökkenteni. Az érv: az elmúlt négy év az elnök és a miniszterelnök háborújának jegyében telt el, intézményi válság volt, az alkotmány pedig megszületésétől a feszültségek feloldását szolgálja.
Az 1991-ben elfogadott és 2003-ban módosított román alkotmányra is a diktatúra traumáinak a felszámolása érdekében volt szükség. Az alkotmány csupán enyhítette, nem számolta fel a diktatúra és a rendszerváltás okozta társadalmi igazságtalanságokat. Nem teremtett tökéletes társadalmat, viszont elindította a demokratizálódási folyamatot. A félparlamentáris köztársaság, a kétkamarás törvényhozás az önkényes határozatoktól, törvényektől mentett meg. Az alapgondolat – a diktátor, Nicolae Ceauşescu zsarnoksága alól szabaduló országban – az volt, hogy jobban bízhatunk a félezer képviselő önkorrekciós képességében, mint egyetlen ember megváltói elhivatottságában.
Az elnöki szakértői csoport ma már nincs meggyőződve erről. Javaslatában Románia félelnöki köztársasággá való átalakítását ajánlja. Veres Emőd két évvel korábban fogalmazta meg a félelnöki köztársaság jellemzőit: három elem jelenlétében beszélünk szemiprezidencializmusról: 1.közvetlenül választott államfő; 2.viszonylag jelentős államfői hatalom; 3.vele szemben megtalálható a miniszterelnök és a miniszterek intézménye, amelyek megtartják a végrehajtó és kormányzati hatalmukat, és addig maradnak hivatalukban, amíg a parlament meg nem vonja tőlük a bizalmát. Ehhez képest a szakértők a félelnöki köztársaságot úgy képzelik el, hogy az elnöknek alkotmányos jogot biztosítanának a parlament feloszlatására is. Ráadásul megszüntetnék a Szenátus intézményét is. Annak ellenére, hogy a törvényeket másodikként megvitató ház számos esetben hozott szükséges korrekciókat.
A valójában elnöki köztársaság, az egykamarás törvényhozás bevezetése meggyengítheti az amúgy is ingatag romániai demokráciát.
Nem változtatnának Románia egységes nemzetállam jellegén az elnöki bizottság tagjai, viszont a jelenlegi negyven megye helyett 9–12 közigazgatási egység létrehozását javasolják. Ezt Traian Băsescu is szükségesnek tartja.
„Izgalmas számunkra az a módosítási javaslat is, amely az ország közigazgatási határainak átrajzolására vonatkozik” – kommentálta a javaslatokat a sajtónak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a 9–12 régiót kevesli. Az RMDSZ úgy véli, ilyen felosztás esetén nehezebb lenne az RMDSZ számára kierőltetni, hogy a Székelyföld különálló régiót alkosson, mert valószínűleg a két megye lakosságánál nagyobb lélekszámú, kilencven százalékban románok lakta, jelentős gazdasági erőt képviselő Brassóval kerülnének egy közigazgatási egységbe.
„Az elnöki bizottság jelentése nyereség a magyar kisebbség számára, mert ajánlásai szerint az új közigazgatási egységek kialakításakor figyelembe kell venni a lakosság véleményét, a hagyományos kulturális kapcsolatokat, az etnikai arányokat” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó. Az RMDSZ-tag jogász szerint érthető, hogy a bizottság javaslata nem hozott áttörést Románia nemzetállami mivolta tekintetében. „A nemzetállam fogalma még mindig ikon Romániában. Ha azonban valaki figyelmesen elolvassa a dokumentumot, rájön arra, hogy az elnöki bizottság bizony nem a jelenlegi alkotmány nemzetállamot szentesítő első cikkelye szerint értelmezi az állam, az állampolgár és a nemzet fogalmát” – mondta Eckstein-Kovács Péter.
A javaslatok közül a legtöbb nem minden ok nélkül nevezhető fából vaskarikának. Kérdés: lesz-e ebből gálickő?
