Gyűlnek, egyre gyű lnek a gazdasági és társadalmi gondok Székelyföldön, ahol a hivatalos statisztikák szerint is a legkisebb az átlagjövedelem Romániában. Még a szintén hivatalosan nyomorban élő moldvai megyék lakosainak jövedelménél is kisebb. Az erdélyi magyar politikusok pedig politikai megoldásokat kínálnak, amelyek gazdasági elemzők szerint annyit érnek, mint döglött lovon a patkó.
Még ennyit sem ér a Székely Önkormányzati Nagygyűlés – véli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Markó Béla és Tőkés László ezért el sem ment a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házában megtartott második (nem is olyan nagy) gyűlésre. A szervezők, a Székely Nemzeti Tanács céljaival mindenki egyetért, azonban nem mindenki hiszi, hogy most alkalmas a pillanat azok felvetésére.
A magyar nyelv hivatalossá tételét a Székelyföldön, március 15. munkaszüneti nappá nyilvánítását szorgalmazta a Székely Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN). Arról a dokumentumról is vitáztak, amelyet az Európai Tanács Parlamenti Közgyűléséhez nyújtanának be a Székelyföld autonómiája ügyében.
A magyar nyelv hivatalos nyelvvé nyilvánítása a SZÖN szerint azt is feltételezi, hogy nevesíteni kell azokat a közhivatalokat, amelyek tisztviselőinek kötelező módon ismerniük kell a román és a magyar nyelvet is. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs kijelentette, a Székelyföldön a magyar nyelvnek nem kisebbségi nyelv státusa kellene hogy legyen, mert akkor hátrányt jelenthet a használata. „Meg kell változtatni a magyar nyelv státusát, csak így lehet elérni, hogy olyan természetes legyen a használata, mint például Spanyolországban a kataláné!”
A SZÖN ugyanakkor azt is megvitatta, hogy a Székelyföld autonómiája, az önrendelkezés ügyében forduljanak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez, és jelezzék: bár az ET 1201-es ajánlása kimondja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek, ahol tömbben élnek, joguk van helyi vagy autonóm közigazgatási szervezeteket létrehozni, illetve arra is, hogy különleges státussal rendelkezzenek, a román kormány hallani sem akar erről. Izsák Balázs emlékeztetett, hogy miután Ion Iliescu államelnökként azt állította, az 1201-es ajánlás betartása nem kötelező Romániára, az egykori külügyminiszter, Teodor Meleşcanu kijelentette, hogy Románia az 1201-es ajánlásra építi kisebbségpolitikáját, ám ez azóta sincs így a valóságban.
A SZÖN-t megelőző marosvásárhelyi fórum résztvevői közül többen, köztük az SZNT Állandó Bizottságának az elnöke, Andrássy Árpád azt hangoztatták, hogy „a hatalom iránti megfelelési kényszer uralkodott el a magyar közösségen, ami kioltja a harci kedvet”. Többen bírálták az RMDSZ-t óvatos politizálásáért, ám Izsák Balázs, az SZNT elnöke békítően mondta, hogy „Nem kell senkit sértegetni!” Mindenki az autonómiáért cselekszik, csak ezt más-más eszközökkel teszi.
A békülékeny hangulat ellenére sem az EMNT, sem az RMDSZ nem vett részt a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen. Ahogyan a román pártok képviselői sem, noha meghívták őket, mert meg akarták győzni arról, hogy Vajdaság Autonóm Tartományhoz hasonlóan, ahol egy 30ezres román közösség él, a szerb mellett hivatalos nyelv a román is, ami jó 30ezer románnak, jó lehet 700ezer székely-magyarnak is.
A székelyföldi románok egyelőre nem így látják. Amint arról a Magyar Szó már beszámolt, a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízre gyűlésbe hívta a három megye román lakosait, hogy közösen foglaljanak állást a magyar vezetők szerintük „irredenta, revizionista és szeparatista” akciói ellen.
