Budapesti tudósítónktól
Noha a miniszterelnök pénteken még azt mondta: közel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás, Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter tegnap a Kossuth rádió műsorában arról beszélt: nem valószínű, hogy az év végéig megszülethet az egyezség. Varga szerint a valutaalap és az Európai Unió megvárja a jövő évi költségvetés elfogadását, és csak ez után várható, hogy valamerre alakul az egyeztetések ügye.
Éppen a napokban volt az évfordulója annak, hogy a nemzetgazdasági tárca egyetlen, hirtelen kiadott közleményben tudatta a magyar közvéleménnyel: a korábbi trenddel ellentétben a kormány tárgyalásokat kezd a valutaalappal „egy új típusú együttműködésről”. Az eltelt év alatt sok minden nem történt, noha a magyar tisztségviselők nyilatkozataikban folyamatosan arról beszéltek, hogy rövid időn belül megszületik az egyetértés, Magyarország megkapja a védőhálót. Az elemzők, gazdasági szakértők egy idő után kezdték sejtetni: elképzelhető, hogy Budapest az úgynevezett „török modellt” próbálja megvalósítani, amelynek lényege, hogy addig lebegteti a lényegi megállapodást, amíg ennek a lebegtetésnek a hatására a gazdasági helyzet stabilizálódik, s így szükségtelenné válik az IMF jelenléte.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott, szokásos heti interjújában azt mondta: Magyarország a valutaalap kölcsöne nélkül is biztosan megáll a lábán, ennek ellenére az ország továbbra is megegyezésre törekszik az IMF-fel is és az EU-val is. „Azért javaslom, hogy Magyarország továbbra is tárgyaljon az IMF-fel, mert nehéz idők fognak jönni Európában (...), és nekünk jó volna, ha egy biztonsági védőhálónk lenne” – mondta a kormányfő.
Hogy erre válaszolt-e, vagy egyébként is mondta volna, nem tudni, de hétfőn az IMF a Wall Street Journal című lapnak küldött közleményében leszögezte: a Magyarország által az elmúlt hetekben bejelentett gazdasági intézkedések közül több nem fenntartható jellegű és nem segíti a gazdasági növekedést. Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője a közleményben azt írta: a költségvetési kiigazításhoz „jobban kiegyensúlyozott konszolidációra van szükség az ad hoc intézkedések helyett”. Meglátása szerint a magyar kormánynak kiegyensúlyozottabb intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek „fenntartható módon csökkentik a költségvetési hiányt, és szerkezeti reformokkal kombinálva a gazdaság egészére kiterjedő növekedést tesznek lehetővé”.
Mindezt éppen azon a napon tette közzé a valutaalap, amikor a magyar parlament elfogadta a költségvetési kiigazításokat célzó gazdasági csomago(ka)t. Mindezek fényében legalábbis reálisnak nevezhető Varga Mihály kijelentése. A gondot éppen csak az okozza, hogy mindez pénzébe kerül az országnak. Gazdasági szakértők szerint az adósságfinanszírozásra (meglévő hitelek kamattörlesztésére) Magyarország egy év alatt 100–130 milliárd forinttal fordított többet, mint amennyibe ugyanez akkor kerülne, ha lenne egy érvényes megállapodás a valutaalappal. Ez pedig elég sok pénz…
