Budapesti tudósítónktól
Vészesen közeleg a pillanat, amikor az idén végzős középiskolásoknak be kell adniuk az egyetemi felvételi jelentkezési lapokat. És egyre inkább szoronganak az érintettek, a szüleik, de még a jó szándékú érdeklődők is; az ugyanis már korábban kiszivárgott, hogy a kormány tervei között nem szerepel a jogász- és közgazdász, valamint a kommunikációs szakemberek képzésének támogatása semmilyen formában.
Tegnap a nyomtatott és elektronikus sajtó zöme közölte azt az MTI birtokába került, december 3-ai keltezésű előterjesztést, amelyben az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok lényeges csökkentéséről olvashatunk.
A dokumentum szerint a kormány „a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban” összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát (amibe a mesterképzésre és doktori képzésre felvehetők is beszámítanak). Az
Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján jövőre teljes állami ösztöndíjjal (azaz teljesen ingyenesen) csak 10 480 diák tanulhatna egyetemen, főiskolán, míg további 46 330 hallgató részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetné meg tanulmányait.
Az Emmi javaslata ezúttal feketén-fehéren leszögezi: jövőre a jogi és a gazdaságtudományi területeken csak önköltséges formában lehet tanulni. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár-, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.
Igen jelentős mértékű csökkentés ez már az idei (eleve drasztikusan megvágott) keretszámokhoz mérve is, hiszen az idén 27 150 diákot vettek fel teljes állami támogatással. Azok közül tehát, akik ebben a tanévben érettségiznek, nem egész húsz százalék számára lesz biztosított az állami költségvetésből pénzelt oktatás. Ha megfordítjuk, sokkal rosszabbul hangzik: a hallgatók több mint nyolcvan százaléka részben vagy teljes egészében kénytelen lesz fizetni tanulmányaiért. Ha figyelembe vesszük, hogy az olcsóbb szakokon is átlagban 180-200 ezer forint (az orvosképzés viszont ennek az ötszöröse) a szemeszterenként fizetendő költség, egyértelmű, hogy ez igen nagy terheket ró az egyetemisták családjaira. Igaz ugyan, hogy a hallgatók ennek az összegnek a kifizetésére felvehetnek diákhitelt, azt azonban tanulmányaik végeztével természetesen vissza kell fizetniük. És ki az, aki szeretné többmilliós adóssággal megkezdeni az életét?
A kormányjavaslat szerint a bölcsészettudományi egyetemek karain mindössze 550 diák tanulhatna teljes állami ösztöndíjjal, a társadalomtudományi szakokon alig 270, az agrárképzésben pedig 350-en. A teljes állami finanszírozású helyeket a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az állatorvosi, illetve és az orvos- és egészségtudomány képzésekre koncentrálták. Kiemelt területté minősül a tanárképzés a tervezet szerint, így ebben a szférában mintegy 1100 hallgató tanulmányait fizeti teljes egészében az állam.
A javaslat a kormány felsőoktatási politikáját csendben figyelő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) felháborodását is kiváltotta, és Nagy Dávid elnök kedden az MTI-nek nyilatkozva elmondta: „nem talál szavakat”, amelyekkel kommentálhatná, hogy országos szinten alig tízezer diák tanulmányait támogatná teljes egészében az állam, de reményét is kifejezte, hogy a tervezet megmarad az előterjesztés szintjén. „Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon” – mondta Nagy Dávid a távirati irodának.
