Képíró Sándor egykoron és most
Sikerült megint szép kis zavart kelteni azzal, hogy nagyjából egyszerre zajlik az 1942-es újvidéki razziával összefüggésben háborús bűntettekkel vádolt Képíró Sándor, egykori magyar csendőr százados két pere Budapesten. Erre az egyidejűségre vezethető vissza az is, hogy a két ügyet, legalábbis az érintettek egy része – sokszor a szándékosság érzetét keltve – igyekszik összemosni a nyilvánosság előtt. A most kilencvenhét éves férfi az egyik ügyben felperesként vesz részt: a magánvádas eljárásban ő perelte be Efraim Zuroffot, a második világháborús náci bűntetteket felkutató jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ irodája – és itt egy részletkérdésben fontos különbséget tennünk: nem a központ – igazgatóját, mert a nyilvánosság előtt háborús bűnösnek nevezte őt. Képíró ugyanis következetesen kitart állítólagos ártatlansága mellett, a jogerős ítélet megszületéséig pedig – az ártatlanság vélelmének elve alapján – ezt el kell fogadnunk tőle.
A budapesti Fővárosi Bíróságon kedden megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletben Efraim Zuroffot felmentették a hamis vád bűntettének és a folyamatosan elkövetett rágalmazás vétségének vádja alól, de a testület ezúttal érdemben nem vizsgálta a felperes büntetőjogi felelősségét az 1942-es újvidéki razziában, mert az egy ettől elkülönülő, önálló – vagyis egy másik – eljárás tárgya. Az ítélet nem jogerős, a felperes és ügyvédje ugyanis fellebbezett a döntés ellen. Képíró ellen már 1944-ben is eljárás folyt hasonló vádak miatt, és a Fővárosi Bíróság közleményében most erre hivatkozva úgy értékelte, hogy az akkori „ítélet birtokában” Zuroff, „akinek jogi érdeke fűződött a közlés megtételéhez, megalapozottan és egyébként jóhiszeműen eljárva” állította, hogy Képíró Sándor részt vett a razziában. Ez történt tehát kedden.
A tíz legkeresettebb háborús bűnös listáján szereplő férfi másik perében februárban emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség „társtettesként elkövetett háborús bűnök” miatt. A vádirat szerint Képíró Sándor 1942. január 21-e és 23-a között „egy Újvidéken tartott razzia során” az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégzésében. A járőrosztag (melynek ő volt a vezetője) tagjai – a vádlott által a beosztottjaihoz továbbított parancs alapján – az „újvidéki tisztogatás” során négy civilt lőttek le. Ez a cselekmény a jelenleg hatályos magyar büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Ez a per ma kezdődik Budapesten, ugyancsak a Fővárosi Bíróságon.
Képíró Sándor, aki 1996-ban települt haza Argentínából – miután Buenos Airesben magyar diplomaták megígérték neki, hogy nem lesz bántódása – tavaly már az első helyre küzdötte fel magát a Simon Wiesenthal Központ legkeresettebbjeinek listáján. A két ügy összemosása azért is kínos, mert a ma kezdődő perben négy, társtettesként elkövetett gyilkosság miatt vonják felelősségre a vádlottat, az Efraim Zuroff ellen indult – kedden felmentéssel végződött – magánvádas eljárásban pedig olyan vádak is terítékre kerültek, mint hogy Képíró részt vett a tömeges kivégzésekben és a deportálásokban, csendőrtisztként zsidókat és szerbeket ölt és öletett meg, az akkor indult bírósági eljárás elől pedig 1944-ben az akkor még nemzetiszocialista Németországba menekült. Ezek a vádak is szerepeltek abban a Képíró Sándor számlájára írt bűnlajstromban, amit a Simon Wiesenthal Központ Zoroff által vezetett irodája először 2006-ban hozott nyilvánosságra. Ezek egy része azonban a laikusok számára is eltúlzottnak tűnik, és az utóbbi vádpontokat a Budapesti Nyomozó Ügyészség sem találta megalapozottaknak, vagy ennyi idő, közel hét évtized távlatából bizonyíthatónak, ezért ezekben nem is emelt vádat. A hatóság munkatársai viszont úgy látják, hogy megalapozottan bizonyítható a vádlott bűnrészessége abban a négy esetben, amelyek miatt vádat emeltek ellene.
A bíróság ebben az ügyben – első fokon – várhatóan május 19-én hirdet ítéletet.
Szerb ügyész a tárgyaláson
Vladimir Vukčević, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész is részt vesz Képíró Sándor perének csütörtöki megnyitó tárgyalásán – közölte a jogász belgrádi irodája szerdán. 2008-ban Vukčević hivatala Zuroffal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. A Wiesenthal Központ egy hónappal korábbi jelentése szerint Képíró pere „az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között”. (MTI)
