„Visszaszereztük a Molt” (Fotó: MTI)
A magyar állam vett 21,2 százaléknyi Mol-részvényt, a kezdő orvosok a sarkukra álltak, a kormány pedig látszólag engedett a rendvédelmisek követeléseinek, valójában pedig mégsem. Ja, és Alföldi Róbert marad a Nemzeti Színház igazgatója, a Jobbik minden kétségbeesett kísérlete ellenére is. Továbbá: Gyurcsány Ferenc sikeresen zsarolja saját pártját, amelynek vezetősége úgy próbálja meg ellehetetleníteni az egykori elnököt, hogy teljesíti a kívánságait. A KDNP meg etikai eljárást akar kicsikarni a Fidesztől, mondván, igazán csúnyán viselkedik Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök, amikor rendre megfúrja Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár valóságtól kissé elrugaszkodott oktatási átrendezési terveit. Ennyi a történések szinopszisa, alább már csak a kifejtés következik.
Történt tehát kedden, hogy egyéves kormányzása alatt először tett bejelentést Orbán Viktor. A kormányfő ugyanis rendkívüli horderejűnek minősítette a tényt, hogy egyévnyi nehéz tárgyalásokat követően a magyar állam megvett egy furcsa tulajdonosi hátterű orosz cégtől 21,1 százaléknyi Mol-részvényt. „Visszaszereztük a Molt” – közölte Orbán, aki szerint a magyar kormánynak ki kell állnia a magyar emberek érdekeiért, ezért volt fontos, hogy a stratégiai energiavállalat újra magyar kézbe kerüljön. Mivel az eladót, a Szurgutnyeftegazt eddig sehogy sem sikerült meggyőzni, hogy váljon meg a részvényeitől, most a magyar közéletet az foglalkoztatja a leginkább: a vételáron túl mibe került ez a tranzakció az országnak.
A rendvédelmisek nagyon kibuktak a múlt héten, amikor kiderült: a kormány nemcsak megszüntetni akarja a korkedvezményes nyugdíjat, hanem ezt az elképzelést visszamenőleg is érvényesíteni akarja. Magyarán: azokat a rendőröket, tűzoltókat, vámosokat, katonákat is vissza gondolja parancsolni dolgozni, akik már évekkel ezelőtt elmentek nyugdíjba. A szakszervezetek tárgyaltak, elmondták, hogy na, ezt nem, meg különben sem, meg csak az menjen vissza, aki akar, és ne legyen ez kötelező, mire a kormány tudomásul vette a véleményüket. Aztán meg szépen kiszivárogtatta, hogy igazából megvonnák a járandóságot azoktól a korkedvezményes nyugdíjas rendőröktől, akik nem mennek vissza legálisan dolgozni, de feketén munkát vállalnak. Mondjuk, ebben nincs is semmi kétségbeejtő. Mint ahogy abban sem, hogy 40-45 éves embereket munkára akarnak fogni. Az persze más kérdés, hogy van-e annyi szabad munkahely, hogy mindenkinek jusson, akit a kormány visszairányít…
A Magyar Rezidensszövetség is a sarkára állt: a kezdő orvosokat tömörítő szervezet az év végéig adott haladékot a kormánynak, hogy rendezze a béreiket. Kissé kiborítja ugyanis az orvosokat, hogy nagyjából annyit keresnek, mint egy minimálbéres. Hogy komolyan gondolják, azzal igyekeznek alátámasztani, hogy letétbe helyezik felmondásukat, ami január első napján lépne hatályba. Megtehetik, Európában keresettek az orvosok, és meg is fizetik őket. Hogy már most orvoshiány van Magyarországon? Hát, ez talán az állam gondja, a puszta lojalitás még nem elég a megélhetéshez, gondolják a rezidensek, akiket nem hat meg az egészségügyi államtitkár azon nézete, hogy gondolniuk kellene otthon maradó kollégáikra és azok terhelhetőségére is.
Mindeközben a szocialisták háza táján is zajlik az élet: ma dönt az MSZP választmánya arról, hogy mikor és milyen kérdésekben írják ki a pártszavazást, amelyet Gyurcsány Ferenc követelt ki. Így aztán a párttagság véleményt mondhat arról, hogy kell-e szigorítani az átláthatóságot, hogy a pártelnököt közvetlenül válasszák-e stb. Az exkormányfő szerint minderre azért van szükség, mert nem akarja, hogy „tisztázatlan eredetű pénzek felhasználásának legkisebb gyanúja vetődjön” a szocialista pártra. Talán kissé megkésett a dolog, de hát így van ez a belharcokban.
S hogy nemcsak a szocialistáknál vannak belharcok, azt bizonyítja a tény, hogy Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár etikai vizsgálatot kezdeményezett a Fidesz alelnöki posztját is betöltő Pokorni Zoltán oktatáspolitikus ellen. Pokorni ugyanis rendre érvekkel söpri le Hoffmann oktatási átalakítási elképzeléseit, stratégiáit, finoman, de határozottan bírálja nagyjából minden megnyilvánulását. Egyelőre még nem tudni, lesz-e valami a vizsgálatból. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője inkább szeretné tisztázó beszélgetésen elsimítani az ügyeket. De az etikai bizottság már megkapta a beadványt. Most majd dönteni kell róla valamit. Addig meg várunk.
És közben rágódhatunk azon, hogy miért is érzi rosszul magát a magyar. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD 34 tagországa közül ugyanis Magyarország lakossága érzi magát a legrosszabbul. Itt a lakosságnak csak 23 százaléka elégedett az életével, míg az OECD-átlag 59 százalék. Vannak persze részletei is a felmérésnek, de az összegzés nagyjából ennyiben kimeríthető: elégedetlen a magyar, mindig és mindennel.
