Szombaton, június 4-én Magyarország számos városában a nemzet egységét szimbolizáló megemlékezésekkel ünnepelték a nemzeti összetartozás napját. Az állami ünnepségsorozat Budapesten, a Kossuth téren zászlófelvonással kezdődött, s ott is ért véget, szombaton este, amikor a nemzeti lobogót katonai tiszteletadás mellett vonták le. A délelőtt folyamán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a budai várban a határon túli tanulmányi kirándulásra induló diákcsoportokat.
– Egy esztendővel ezelőtt, régi adósságát törlesztve az Országgyűlés meghozta azt a törvényt, amely végre szembenéz Trianon katasztrófájával. A törvény fejet hajt azoknak a hősöknek az emléke és szenvedése előtt, akik sokszor az életüket és a szabadságukat adták a magyarságukért – kezdte köszöntőjét Semjén Zsolt a Szentháromság téren összegyűlt diákok előtt. A miniszterelnök-helyettes szerint a nemzeti összetartozás napját rögzítő törvény nyitotta meg a nemzeti önbecsülés és a történelemmel való szembenézés útját, amely a magyarság jövőjét jelenti. „Nem elegendő lehetővé tenni annak a fájdalomnak a kimondását, amit Trianon katasztrófája jelent. Arra kell összpontosítani, ami a magyarság megmaradását jelenti, s mi ennek a törvénynek a szellemiségében megtettük a legfontosabb lépést, amelyet megtehettünk Trianon katasztrófájának orvoslására: a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét kiterjesztettük a világ bármely pontján élő magyarra” – emelte ki Semjén Zsolt. A kormányfő-helyettes bejelentette: beérkezett a kilencvenezredik egyszerűsített honosítási kérelem is a hatóságokhoz. „A nemzet közjogi egyesítésének folyamata gördülékenyen halad” – hangsúlyozta a politikus.
Semjén Zsolt szerint nagy a jelentősége annak, hogy a Bethlen Gábor Alap segítségével megkezdődhetett a Határtalanul! program megvalósítása, amelynek lényege, hogy ne érettségizzen úgy Magyarországon diák, hogy tanulmányai során legalább egy alkalommal, intézményes keretek között nem látogatott el határon túli magyarok közé. „Célunk, hogy soha többé ne lehessen azt mondani egy erdélyi magyarnak itt, a budai várban, hogy ő turista, hogy ne lehessen lerománozni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha már gyermekkorban mindenki megtapasztalja, éljen a határ bármelyik oldalán: ugyanúgy magyarok élnek szerte a Kárpát-medencében, mint Magyarországon” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, majd bejelentette: a nemzeti összetartozás napján 225 magyarországi diák indult határon túli kirándulásra, az év folyamán pedig összesen 11ezer iskolás juthat el magyarlakta régióba.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Szentháromság téren összegyűlt, a felvidéki Nagymegyerre induló diákokhoz szólva felidézte a trianoni békediktátum aláírásának és az esemény magyarországi fogadtatásának pillanatait. „A történelem lehetővé tette, hogy azok a merev határok, amelyeket 20-30 éve úgyszólván még át sem lehetett lépni, az egységesülő Európában olvadozni kezdtek, s mára sok helyen már virtuálissá váltak. Mégis, Magyarországon egészen tavaly áprilisig olyan belpolitikai élet volt, ahol a magyarságunkat megvallani nem volt sikk. Mégis, a fiatalok egyre növekvő hányada kezdte megérezni, hogy nemcsak Nyugat-Európába vagy a tengeren túlra kell és érdemes kirándulni, hanem meg kell ismerni a gyökereinket, történelmünket, múltunkat is” – hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta: 21 magyarországi városból indult és indul a napokban diákcsoport határon kívüli területre. „Mi van kívül és mi van belül? Mindez nézőpont kérdése: Budapestről az van kívül, ami kívül rekedt. A kolozsvári, kassai, újvidéki magyarnak mi vagyunk kívül” – tette hozzá Hoffmann Rózsa, aki szerint a cél az, hogy ez a meghatározás értelmét veszítse.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a Magyarság Házának a jövőben a Magyar Kultúra Alapítvány budai várban lévő háza ad otthont. A Magyarság Háza olyan központ lesz, ahol a határon túli magyar értékeket, emlékeket tárják a világ elé. „Kulturális és oktatási központ lesz, egyszerre látja el a hagyományőrzés, a múzeumok tradicionális bemutató funkcióját, valamint a nevelés és programszervezés feladatait. Komplex, interaktív közművelődési központot szeretnének létrehozni, amely méltó módon szolgálja a nemzeti önbecsülés megőrzését. Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az eddig méltatlanul háttérbe szorított diaszpóra, a szórványmagyarság értékeinek bemutatására” – emelte ki Répás Zsuzsanna, majd hozzátette: itt kapna otthont egy új nemzetpolitikai kutatóintézet is, amelynek alapvető rendeltetése a kormányzati munka tudományos megalapozása lesz. Az intézet profilja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, magyarságpolitikai kutatások összehangolása, kezdeményezése. Sokrétű kutatómunkát végeznek majd a magyarság demográfiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi és kulturális értékei témakörében is.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke felszólalásában kiemelte: nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy azok a határon túlra irányuló kirándulások, amelyeket a szövetség évek óta szervez, immár állami szintű fontosságot kaptak.
