– A nemzeti regiszter összeállítása szeptemberben kezdődik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinálásával. 2500 magyar szervezet címét ismerjük, s ezek révén elérhetjük az egész világ magyarságát. Az emigrációban élők nemcsak magyar, hanem angol, később pedig spanyol nyelven is megkapják az erre vonatkozó tájékoztatást – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a magyar nemzet, történelmi okokból kifolyólag világnemzet lett, amely nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében él, hanem szétszórtan, az egész világban. „Nem mondunk le egyetlen magyarról sem; azokról sem, akik az emigráció harmadik-negyedik-ötödik nemzedékében már anyanyelvüket nem is beszélik tökéletesen” – emelte ki a politikus.
Semjén Zsolt felkérte az érintett tárcákat, hogy belátható időn belül gyűjtsék össze azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túl élő, de immár magyar állampolgárságú személyekre vonatkozhatnak. Szükség van ugyanis ezeknek a törvényeknek a felülvizsgálatára, hogy azok is részesülhessenek az esetlegesen ezekből fakadó kedvezményekből, akik éppen most szerzik meg az állampolgárságot.
A nemzeti regisztert illetően a tárcák még a nyár folyamán elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket a saját területükről szeretnének eljuttatni az egyetemes magyarság felé.
A miniszterelnök-helyettes szolidaritásáról és együttérzéséről biztosította a gyulafehérvári katolikus teológiai intézet napokban megtámadott rektorát, akit brutálisan bántalmaztak magyarsága és egyházhoz tartozása miatt.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár elmondása szerint a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság tagjai meghallgatták Ulicsák Szilárd miniszteri biztos beszámolóját a Bethlen Gábor Alap keretében működő nyilvántartási rendszerről. „A rendszer lényege, hogy tartalmaz minden olyan támogatást, amely a határon túlra irányul. Felhívtuk a tárcák figyelmét, hogy minden terület felelőse juttassa el a határon túli támogatásokra vonatkozó adatait ebbe a nyilvántartásba” – mondta Répás Zsuzsanna, aki szerint ennek az újításnak köszönhetően egyrészt láthatóvá válnak a „duplázások”, másfelől pedig az, hogy melyek azok a területek, ahol további segítségre van szükség. A bizottság megvitatta Magyarország uniós elnökségének eredményeit is. Ódor Bálint helyettes államtitkár számolt be a testületnek arról, hogy melyek voltak azok a témák, amelyek az elnökséghez kapcsolódnak, s a határon túli magyarok szempontjából is igen jelentősek. „A kulturális sokszínűség és a nemzeti kisebbségek hangsúlyosabb védelme terén értünk el jó eredményeket” – mondta el Répás Zsuzsanna.
Újságírói kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: Magyarország új alaptörvényéből és a politikai akaratból is az következik, hogy a határon túli magyarságnak lesz szavazati joga, az állampolgárság ugyanis elválaszthatatlan a szavazati jogtól. Meglátása szerint a konzultációk során nagyjából az körvonalazódott, hogy a legegyszerűbb és legjobb megoldás az lenne, ha az uniós választásokhoz hasonlóan egy pártlistára lehetne szavazni Budapesten, Esztergomban és Szabadkán is. Ennek az az előnye, hogy az egyetemes magyarság jobban megélhetővé válik, de a választás lebonyolítása is ebben a formában a legegyszerűbb.
Semjén Zsolt szerint így a magyarországi pártoknak az lesz az érdekük, hogy olyan határon túli, emblematikus szereplőket is indítsanak listájukon, akik biztosítják a határon túliaknak a megfelelő képviseletet. „Ez megoldja a nemzetrészek képviseletét, és megoldja azt is, hogy az egyetemes magyarság egyszerre fejezhesse ki politikai akaratát” – emelte ki a kormányfő- helyettes.
