Belehúzott az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon: hat sarkalatos törvényt elfogadtak és több jogszabályt módosítottak a képviselők. Megszületett az új ombudsmani rendszer, szigorodott a médiatörvény, a sporthuligánokkal keményebb kézzel gondolnak bánni a jövőben (így aztán az is megtörténhet, hogy verekedés közben hirtelen kitör egy meccs), a képviselők eldöntötték, hogy szeptembertől drágul egy csomó egészségtelen élelmiszer (persze, mert az egészséges árának csökkentése nem hoz a költségvetésbe), és hát átírták az egyházügyi törvényt is.
Ez utóbbi komolyabb viharokat is kavart. Egyfelől azért, mert a szavazást követően alapjaiban módosította az előre beterjesztett javaslatát a kormányzó pártszövetség, hatalmas értetlenkedést váltva ki a parlamentben, másfelől pedig azért, mert a törvénymódosítást követően 14-re csökkent az „elismert egyházak” státussal bírók száma az eddigi mintegy 350-ről. Mindemellett a szavazást megelőző vita alkalmat kínált a Jobbiknak egy zaftos zsidózásra, ami nem kicsit verte ki a biztosítékot a Fidesznél. A törvényhozó célja elsősorban az volt, hogy a valódi egyházakat a jövőben megkülönböztesse a mindenféle egyéb céllal létrehozott „egyházaktól”, s ennek érdekében meglehetős szigort gyakorolva meghatározta, hogy elismert egyháznak csak az nevezhető, amely legalább 20 éve jelen van Magyarországon és legalább ezer tagot számlál. Mindenki másról, aki erre a státusra pályázik, egyenként, kétharmados többséggel kell a jövőben az Országgyűlésnek döntenie. Így aztán egyházzá vált a Hit Gyülekezete, de egyelőre nem egyház a több mint százéves Magyarországi Metodista Egyház, a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség vagy a Magyar Iszlám Közösség sem.
Utóbbi verte ki a biztosítékot a Jobbiknál. Illetve Novák Elődnél, aki (több más, a benyújtott javaslatok és az egyházi besorolások erősen hiányos ismerete okán tévesnek minősült kifogása mellett) felettébb sérelmezte, hogy egyetlen iszlám közösség sem kapja meg az elismert egyház státusát. Illetve azt, hogy három zsidó felekezet viszont megkapta ezt a minősítést, noha híveik száma alig éri el a 12 ezret. Felszólalása közben sikerült alaposan beletaposnia Fónagy János államtitkár méltóságába, a képviselő származása okán. Ezt követően Lázár János Fidesz-frakcióvezető a zsidózás miatt bocsánatkérést követelt Nováktól, aki erre nem volt hajlandó, s akitől ezért utóbb megvonták a szót.
A parlamentben. De a médiumok többsége azért megtalálta Novákot, hogy mondja már el, mi fáj neki. Az emberek egy része meg csak állt és nézett, mint a moziban, hogy a furcsa kis utalgatások mellett mekkora elkötelezettséggel védi a Jobbik alelnöke az iszlám hívők érdekeit. Akikről nagyon el tudom képzelni, hogy ilyen érdekvédelemből köszönik, inkább nem kérnek.
De a másik kis parlamenti párt is alaposan belekavart a magyar politikai élet állóvizébe. Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese állt elő egy (utóbb a zöldek által is) perverz koalíciónak nevezett elképzeléssel, amelynek lényege, hogy a következő választásokon az MSZP, a Jobbik és az LMP hozzon létre valamilyen laza szövetséget, amely legyőzhetné a Fidesz-KDNP-t, egy hónap alatt módosítaná az alkotmány bizonyos pontjait, majd gyorsan új parlamenti megmérettetést tűzne ki. Karácsony szerint az „alkotmánykorrekciós szövetség” potenciális tagjainak feladata a versengő pártrendszer feltételeinek visszaállítása lenne. Ennek keretében kivezetnék az adótörvényeket a kétharmados törvények közül, a Költségvetési Tanács vétójogát újragondolnák, alapjaiban változtatnák meg a médiatörvényt, arányosítanák az önkormányzati és parlamenti választási rendszert és eltörölnék az ajánlócédulák rendszerét. Ezekben a kérdésekben ugyanis a három ellenzéki párt (eltérő okokból, de) egyetért, ez az utóbbi hónapokban kiderült. Karácsony Gergely az ötletét akkor tette közzé, amikor kiderült, hogy a Fidesz igencsak alaposan szabná át a választási törvényt, a győztes mindent visz elve alapján (egy forduló, száz egyéni és száz listás mandátum kiosztása, kompenzációs listák eltörlése stb.). Az MSZP is, a Jobbik is élből utasította el az ötletet, az elemzők egy része azonnal jobbulást kívánt Karácsonynak, aki pedig nem volt ilyen jóindulatú (?), az csak hamvában holt, ámde nem teljesen értelmetlen ötletnek minősítette az elképzelést. A legkevésbé bántóak az olyan jellegű megnyilvánulások voltak, amelyek szerint 2014 még messze van, sok víz lefolyik addig a Dunán…
Közben folytatódik a Szilvásy-botrány: tudni továbbra sem lehet semmit arról, hogy miért vették őrizetbe az egykori titokminisztert és a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetőjét, de legalább újabb elméletek is születtek. A Heti Válasz úgy tudja: Galambos Lajos még NBH-s igazgatóként megbízott egy céget, hogy derítse ki, hogyan szivárognak ki információk az NBH-tól a Fideszhez. Ennek a cégnek ráadásul voltak bizonyos orosz kötődései. Az ügyben évekkel ezelőtt titkos nyomozást indított az ügyészség, ám a Galambos helyébe lépő új NBH-s főigazgató, Laborc Sándor akadályozta a nyomozást, így az elhalt. A lap úgy tudja: Szilvásyra Galambos Lajos tett terhelő vallomást. Az elmélet szépséghibája, hogy szerinte Galambos valahogy kevésbé rossz fiú, viszont ugyanazon a napon, amikor a Heti Válasz megjelent, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa házi őrizetét előzetes letartóztatásra változtatta, míg Szilvásy György és Laborc Sándor továbbra is szabadlábon védekezhet. Szóval: okosabbak nem lettünk, majd potom 80 év múlva elmélkedhetnek utódaink a dolgokról.
Azért vannak dolgok, amiket az idő (meg a józan ész) mégis megold, így aztán Budapest városa végre megegyezett az Alstommal, aminek köszönhetően az évekig elhúzódó pereskedés helyett mégis új metrókocsijai lesznek a magyar fővárosnak. Pluszkiadások nélkül. Jobb később, mint soha…
