Budapesti tudósítónktól
Előre leszögezem: nyár van. Ha az ablakon kinézve ez nem is feltűnő, azonnal nyilvánvalóvá válik, amint az ember bekapcsolja a televíziót. A hírműsorok meglepően rövidre sikerednek, az adásidőt megtöltik a kis, színes érdekességek. Politikáról sok szó nem esik. Ha mégis, annak is van némi bulváraromája.
A Magyar Nemzet például az egyik kedvenc örökzöldet, az esetleges kormányátalakítás témáját igyekezett a héten körbejárni. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a kérdés kapcsán kijelentette: Orbán Viktor a miniszterekkel történt egyeztetések után dönt arról, hogy átalakítja-e a kormányzati struktúrát. Ezek a négyszemközti beszélgetések már a napokban esedékesek. A napilap azonban azt is közölte: információi szerint a megbeszélések eredményétől függetlenül minden tárcavezető kitölti az eredetileg 2011 végéig vállalt mandátumát.
A helyzet ugyanis az, hogy állítólag még tavaly májusban, zárt ajtók mögött a miniszterelnök egyértelművé tette: a tárcavezetők mandátuma 2011. december végéig szól. Aztán meg majd kiderül. A Magyar Nemzet politológusokat kérdezgetett, akik szerint a kormányzati struktúra alapvetően jól vizsgázott, azonban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium gyenge láncszem lehet, és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is sok kritika érte. Kiszelly Zoltán szerint nincs abban semmi meglepő, hogy egy év múltán értékelik a miniszterek teljesítményét, mivel emellett az is jól látszik, hogy a kormánypárt támogatottsága csökken, és valamit lépni kell. Ráadásul a közeljövőben jelentős konfliktusok várhatóak az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok világában, amit valahogyan kezelni kell. Zárug Péter Farkas is azt emelte ki: ha lesz változás, akkor valószínű, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alakul át, merthogy „a reszort szerinti miniszteriális rendszer a polgári kormányzatoknál nem eredményezhet olyan kesze-kuszaságot, amelyben a mentők a filmesekkel, a rektori konferencia a kórházfelújításokkal versengjen azonos támogatásért”. Zárug szerint „a második Orbán-kormány mindaddig operál a hiperaktív politikai ciklusokkal, amíg a társadalom többségétől támogatást élvez, s majd a választások előtti utolsó év őszén várható esetleg higgadtabb törvényalkotási és kormányzati időszak”.
Reméljük, egyes politikusok azért ennél egy kicsit előbb is lehiggadnak. Deutsch Tamás EP-képviselő például, aki a jelek szerint nem osztja a köztársasági elnöknek a magyar nyelv óvására és védelmére vonatkozó nézeteit. Twitter-bejegyzései legalábbis erre engednek következtetni. Mert miután az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára bírálta a magyar alkotmányozást és az új egyházügyi törvényt, Deutsch keresetlen, a diplomáciában a legkevésbé sem honos szavakkal érdeklődött Thomas Melia kiléte felől. A helyettes külügyi államtitkár ugyanis korábban arról beszélt: Magyarországon az alkotmányozási folyamat részeként a parlament sarkalatos törvények egész sorát fogadja el anélkül, hogy egyeztetne az ellenzékkel vagy a civil társadalom képviselőivel. Amiben azért némi igazság van. De ez most mindegy. Egy EP-képviselőnek illene tudni, ki az USA helyettes külügyi államtitkára. És azt is, hogy EP-képviselői pozíciója milyen szókincs használatát teszi elfogadhatóvá. Hogy a bírálatot vissza lehet utasítani, azt senki sem kérdőjelezi meg. Hogy ezt válogatottabb eszközökkel is meg lehet tenni, azt Deutsch saját párttársaitól is ügyesen elleshetné.
Vannak persze más érdekességek is a magyar közéletben. Az egyik ilyen történet bő fél évvel ezelőtt kezdődött, de az igazi gyümölcs csak mostanra érik be. Történt ugyanis még valahol januárban, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik tagja demonstrációt jelentett be a Hajógyári-szigetre, augusztus 1–20 közötti időintervallumba, ahol is mindennap 10–22 óra között tiltakozni szeretne a magas benzinárak ellen. A rendőrség tudomásul vette a bejelentést. Aztán most valakinek feltűnt, hogy hát, itt bizony lesz némi gond: augusztus 8-a és 15-e között ugyanis Sziget Fesztivál esedékes, a demonstrációt pedig, mit ad Isten, éppen a rendezvény Nagyszínpada előtti részen szeretnék megtartani az elégedetlenek. A rendőrség szerint a HVIM-nek joga van demonstrálni. A Sziget szervezői szerint az ügyet a hatóságoknak kell rendezni. A Társaság a Szabadságjogokért pedig kiadott egy közleményt, miszerint a demonstrációs bejelentés jogszerű, senki sem akadályozhatja meg.
Ne firtassuk, honnan tudta a bejelentő januárban, hogy augusztusban mekkora lesz a benzin ára, azzal elvégre bármikor lehet elégedetlen bárki. De ha van egy nemzetközi, több százezer embert megmozgató rendezvény, amely a tetejébe meglehetősen borsos jegyárakkal dolgozik, s amelynek időpontja nagyjából tavaly augusztus óta ismert, akkor ki volt az a géniusz, aki „tudomásul vette” a dolgot? Gerendai Károly, a Sziget főszervezője valahol kijelentette: „Biztos, hogy nem fogjuk veszélyeztetni sem a látogatóinkat, sem a tüntetőket azzal, hogy összeeresztünk egy alapvetően szélsőjobbos nézeteket valló közeget egy alapvetően antifasiszta közeggel.”. Na, ettől sem válik az ember okosabbá. És akkor jön a TASZ a maga közleményével, miszerint: „Tekintettel arra, hogy a fesztivál Nagyszínpadának nézőtere több tízezer fő befogadására alkalmas, a tüntetésen pedig vélhetően maximum száz fő részvétele várható, az a tény, hogy mindkét rendezvény azonos helyen és időben fog zajlani, nem jelenti azt, hogy bármelyik is ellehetetlenítené a másikat.” Amiből csak egy dolog szögezhető le egyértelműen: a TASZ közleményírója sem rockkoncerten, sem demonstráción nem volt még életében. Ha valamelyiket is látta volna közelről, tudhatná, hogy szamárság, amit ír. A HVIM-nek Bús Balázs, a vonatkozó önkormányzat polgármestere már javasolt egy egész sor másik helyszínt, de egyik sem volt elég jó. Van egy tippem, hogy miért. Mert a HVIM nem demonstrálni akar, hanem a Szigetet fricskázni. Viszonylag biztosra vehető, hogy ez mégsem fog összejönni. Csak az a kérdés, ki csap az asztalra…
