Budapesti tudósítónktól
„A Sziget Fesztivál Európa egyik legrangosabb és legismertebb kulturális rendezvénye, Budapest egyik védjegyévé vált; a fesztivál egy hete alatt több százezer magyar és külföldi fiatalt lát vendégül a főváros” – írta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a fesztivál műsorfüzetében közölt üdvözletében. S ha valakinek, hát neki hihetünk; a politikus és a Sziget nem mindig harmonikus kapcsolata több mint egy évtizedre nyúlik vissza, még abba az időbe, amikor Tarlós Óbuda polgármestereként a helyi lakosok nyugalmát óvta a fesztivál hangerejétől.
Azóta sok víz folyt el a rendezvénynek otthont adó Hajógyári-sziget mellett, a koncerthelyszínek a hangszigetelő technikák egész tárházát vonultatják fel, s a pusztán szórakozni vágyó tizen- és huszonévesek mellett a Szigetet azok is felfedezték, akik civil szervezeti tevékenységüket szeretnék népszerűsíteni, de azok is, akik közéleti-politikai tevékenységük eredményeit osztanák meg a tömegekkel.
„A Sziget a nyugat-európai fiatalok legkedveltebb találkozóhelye, kulturális hidat képez Nyugat és Kelet között. A nagy nemzetközi sztárok, valamint a legnépszerűbb és aktuális csapatok mellett 2011-ben a közép-kelet-európai régió kulturális sokszínűségének bemutatására helyezünk különös hangsúlyt” – mondta Szép Fruzsina, a Sziget programigazgatója a fesztivál egyik sajtótájékoztatóján. Közép-Kelet-Európa fókuszba állítását az is indokolja, hogy az Európai Unión belül az idén történt meg először, hogy két régiós tagállam (Magyarország és Lengyelország) adja egymásnak az uniós elnökségi stafétabotot. A Sziget-fókusz célja bemutatni Közép-Kelet Európát, s erre három helyszín ad teret: egyfelől a jubiláló, fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Roma Sátor programjával, másrészt új helyszínekkel, így az Európa Színpaddal és a Közép-Kelet-Európa Vurstlival. Ez utóbbi helyszín arra vállalkozik, hogy megmutassa azt a világot és azt a mára egyre értelmetlenebbé és szürreálisabbá váló viszonyrendszert, amiben a mai szigetelők szülei és nagyszülei még mindennapjaikat élték. Kiemelkedő fontosságú a szervezők számára a Hungarikum Falu is, amely Magyarország sokszínű népi kultúrájának értékeit hivatott bemutatni. Idén harmadik alkalommal varázsolják a főváros közepére a magyar vidéket és annak hagyományait, szépségeit, páratlan értékeit. Idén a központi téma a szüret, s az ígéretek szerint az érdeklődők nemcsak megkóstolhatják a badacsonyi, mecseki és mátrai hegyek levét, de végigkövethetik annak „metamorfózisát” a tőkétől a hordóig, illetve a pohárig, ráadásul kézműves műhelyek, bemutatók és népi játéktér is várja az érdeklődőket augusztus 10-e és 15-e között, a fesztivál hivatalos időtartama alatt. Minden este más tájegység szüreti mulatságát idézik fel: a szekszárdi, somlói, villányi borvidékek táncaihoz húzzák majd a talpalávalót a mulatságok idei ügyeletes zenekarai.
A Sziget és a főváros idei megállapodásának részeként megszületett a Citypass. Azok számára találták ki, akik vidékről vagy külföldről érkeznek a magyar fővárosba, s arra való, hogy a Sziget látogatói kedvezményesen kereshessenek fel számos budapesti látnivalót. A Citypass birtokosa ingyenesen utazhat a BKV járatain, ingyen látogathatja a város fürdőit és strandjait, féláron juthat be a múzeumokba, kedvezményesen veheti meg az állatkerti vagy vidámparki belépőjét. A karszalagot a Sziget jegyárusítóinál lehet beszerezni, a 13 napig érvényes változat hétezer, míg a kétnapos kétezer forintba kerül.
