Ismét álmatlan éjszakákat okoz Magyarország jelentős hányadának a svájci frank erősödése. Tekintettel arra, hogy mintegy 600 ezer frankhiteles van az országban, nem elhanyagolható méretű azon érintettek köre, akik egyre kevésbé tudják, hogyan, miből fizetik ki (zömmel lakás)hiteleik havi törlesztőrészletét, akik egyre kevésbé biztosak abban, hogy egyáltalán képesek lesznek valamilyen csoda folytán a kölcsönből vásárolt javakat kifizetni.
Lakáshitel esetén a lakást. 600 ezer hiteles esetén ez azt jelenti, hogy megközelítőleg félmillió család maradhat fedél nélkül. Ezért a nagy aggodalom, ezért az izgatottság a politika részéről is. Ezért kényszerült a kormány arra, hogy valamilyen megoldást találjon egy olyan problémára, amellyel alapvetően, normál esetben nem lenne dolga. Az ugyanis, hogy az egyén ingatlant akar venni, s hogy az ehhez szükséges pénzt egy banktól szerzi meg kölcsön formájában, az államot meglehetősen kevéssé érinti. Szerződés két fél között, ami ugyan jár bizonyos kockázatokkal, de ezek a kockázatok mindkét fél számára ismertek. Vagy legalábbis ismerteknek kellene lenniük.
Magyarországon azonban a helyzet nem ilyen egyszerű: az elmúlt évtizedben ugyanis a svájci frank alapú lakáshitelek visszafizetési feltételei sokkal kedvezőbbnek tűntek, mint az euró vagy a forint alapú kölcsönökéi. Akkoriban 160 forint körül járt egy frank ára, s még a lelkiismeretes banki ügyintézők is csak azt feltételezték, hogy legfeljebb 180-190 forintig drágulhat az alpesi deviza. Ehhez képest a héten a 250 forintot kóstolgatja egy frank ára. És egyelőre nem úgy tűnik, hogy gyengülni szándékozik – ennek ugyan világpiaci okai vannak, de ez a hiteleseket nem vigasztalja. Az Index, amely már egy árfolyamveszteség-kalkulátort is közzétett honlapján, a következő példával illusztrálja a problémát: Sándornak, aki 2005 elején vett fel svájci frank alapú hitelt, mintegy 400 franknyit kellett havonta törlesztenie, ami nagyjából 60–65 ezer forintot tett ki. A hitelkamat növekedése miatt a frankban számolt törlesztőrészlet mára 450 frankot tesz ki, ami forintban már 112 ezer. „A részletek növekedése miatt azok, akik hitelfelvételkor úgy kalkuláltak, hogy a család jövedelmének nagyjából egyharmadát költik törlesztésre, mostanra azzal szembesülhetnek, hogy akár a jövedelmük felét is elviheti a kölcsönük visszafizetése” – olvasható a portálon. És nem kicsi azoknak a száma sem, akik 140 forintos frankárfolyamon vették fel a kölcsönt. Esetükben még nagyobb a havi részlet emelkedése a kezdetekhez viszonyítva.
A kormány május végén jelentette be, hogy az otthonmentő csomag egyik elemeként lehetővé teszi a törlesztőrészletek befagyasztását. Ez azt jelentené, hogy 2014 decemberéig befagyasztott, fix árfolyamon (a frank esetében ez 180, az eurónál 250, míg a jennél 200 forintot jelentene) törlesztheti a kölcsönét az, aki ezt igényli. Közben persze a piaci árfolyam bárhogyan alakulhat (igaz, drasztikus csökkenésre azért nem kellene számítani), s a valós és a fiktív árfolyam közti különbség egy külön számlán gyűlne, amit aztán 2015-től kellene visszafizetni. A kockázatot az jelentheti, hogy három év múlva drasztikusan megemelkedett részletekkel kellene szembesülni. A lehetőség tehát a családok nagy hányadánál csak a baj elodázását jelentené.
A héten tapasztalt árfolyamnövekedés miatt mégis sokan úgy vannak vele, hogy legalább a pillanatnyi kutyaszorítóból ki kellene menekülni, három év múlva meg lesz, ami lesz. Az árfolyamgátat azonban majd csak augusztus 15-től lehet igényelni, a befagyasztott árfolyamon való törlesztés meg majd csak októbertől válik lehetségessé. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hangsúlyozza: a kormány arra biztatja az érintett lakáshiteleseket, hogy minél többen éljenek az árfolyamgát lehetőségével, mert így a havi részletek kiszámíthatóak és alacsonyabbak is lesznek. A szóvivő szerint három év múlva sem üt be a krach, mert a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014 végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában. Erre mondta egy pénzügyi elemző, hogy nincs az a politikus, aki ezt garantálni tudná, mert megtörténhet, hogy a 15 százalékkal magasabb törlesztő csak úgy határozható meg, ha például egy 15 évre felvett hitel törlesztőidejét 150 évre emelik…
Jó megoldás tehát nincs, marad a rettegés, hogy mi lesz, ha bedől a félmilliónyi lakáshitel…
