Politikusok esetében valószínűleg nem megy teljesen ritkaságszámba a déja vu: az érzés, hogy ez már egyszer ugyanúgy megtörtént, e szakma gyakorlói esetében vélhetően gyakoribb, mint az átlagpolgár életében. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának vezetője viszont egyenesen úgy érezheti, egy állandóan ismétlődő történet főszereplője, aki megállás nélkül érzékeli a hibát a mátrixban: a Magyar Nemzet a hét második felében tette közzé ugyanis, hogy információi szerint levették a napirendről a közigazgatási államtitkári egyeztetésen az új felsőoktatási törvény koncepcióját. Azért, mert annak bizonyos pontjait nem találták „kellően megalapozottnak”, az „nem volt alkalmas minden szempontból a tárgyalásra”. Ahogyan az már megesett az elmúlt hónapokban.
Nem sokkal vigasztalóbb, hogy a Nemzet egy másik forrás szerint viszont nem alkalmatlansága miatt került le a napirendről a koncepció, hanem azért, mert annak bizonyos pontjai politikai döntéseket igényelnek. Hoffmann Rózsa júniusban egyenesen lemondását lengette meg a miniszterelnök előtt, mondván, támogatottság hiányában nem kívánja folytatni az oktatási terület irányítását. Ez akkor elsimult. A felsőoktatási törvénynek a hét elején kiszivárgott legújabb koncepciója, amely az eddigieknél szigorúbb kritériumokat szab az intézmények alapítására és működtetésére, megkülönböztet tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát, valamint a felsőoktatásba való beiratkozás feltételéül szabja a nyelvvizsgát. Hogy a koncepciónak pontosan melyik része az, amely miatt (ha jól számolom) harmadszor is visszaküldték azt a feladónak, nem lehet tudni. Tény azonban, hogy már megint megtörtént. Ami biztosan nem kellemes. Lehet, hogy mégiscsak kellene érdemben egyeztetni potenciális érintettekkel, a kormányzásban partner Fidesz szakpolitikusaival? Annál is inkább, mert a jogszabálytervezeteket előbb közigazgatási egyeztetésre küldik, s csak ezt követően tárgyalja azokat a kormány. A tervek szerint a felsőoktatási koncepciót augusztus 17-én tárgyalná a kabinet. Már ha addig elkészül a még újabb változat.
MÁR A FIDESZESEK SEM?
S ha már egyeztetések: úgy tűnik, a szavazati jog határokon túlra történő bővítésének terve sem arat osztatlan sikert az országhatáron belüli állampolgárok körében. A Medián tette közzé a héten egyik kutatását, amelyből kiderül: Magyarország lakosságának 77 százaléka nem helyesli, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak. Az egyszerűsített honosítást és az azzal járó szavazati jogot azonban a lakosság mindössze 15 százaléka támogatja, amely a 2010-es 23 százalékhoz képest is jelentős csökkenés. A választójog megadását még a kormánypárti szavazók többsége sem támogatja. A megkérdezett fideszes szavazók 30 százaléka támogatja a választójog megadását, de a szavazótábor 49 százaléka csak a kettős állampolgárságot helyesli, a szavazati jogot nem. Mivel a Fidesz-szavazók 17 százaléka a kettős állampolgárságot sem támogatja, ez azt jelenti, hogy a fideszesek 66 százaléka ellenzi a határon túliak választójogát. Ami még érdekesebb: a Jobbik szavazótáborában is a felére csökkent egy év alatt azok aránya, akik támogatják a határon túliak választójogát. Míg egy éve a Jobbik-szimpatizánsok 35 százaléka értett egyet a választójog megadásával, addig a mostani felmérés szerint már csak 18 százaléka támogatná ezt. Hogy teljes legyen a kép: az LMP és az MSZP szavazóinak mindössze 4-5 százaléka támogatja a szavazójog megadását, ami az LMP esetében jelentős csökkenés az egy évvel ezelőtti 16 százalékhoz képest. A párthoz nem kötődők egy év alatt jelentősen megnőtt csoportjában pedig 13-ról 6 százalékra csökkent a választójog megadását is helyeslők aránya. Hogy mindennek mi az oka, arra a kutatás nem tért ki, amennyiben azonban a kormányzó többség mégis törvénybe iktatná a határon túliak választójogát, érdemes lesz ezzel a kérdéssel is foglalkoznia.
A HVIM HÁZHOZ MENT A POFONÉRT
A mindennapok szintjén viszont szórakozhatunk a rendőrség és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csendes párharcával, amelybe kéretlen harmadikként időnként beleszól a Társaság a Szabadságjogokért is. A HVIM még januárban bejelentette, hogy augusztus 1-je és 20-a között tüntetni szeretne a Hajógyári szigeten, a Nagyréten a magas benzinárak miatt. A rendőrség ezt tudomásul vette. Néhány hete, amikor valakinek eszébe jutott, hogy igen ám, de abban az időpontban (augusztus 8-a és 15-e között) éppen Sziget Fesztivál lesz azon a területen (a Nagyrét nagyjából a Nagyszínpad előtti területet jelenti), még úgy tűnt, jó kis jogi hercehurca lesz a dologból. Aztán a HVIM házhoz ment a pofonért: a benzinár-ellenes tüntetést nemcsak, hogy nem kezdte meg hétfőn, de a tetejébe a rendőrségnél még időpont-módosítást is kért, mondván, igazából csak 9-étől szeretne demonstrálni. Ezt pedig a rendőrség egyszerű manőverrel nem vette tudomásul: időközben ugyanis a területet az önkormányzat ideiglenesen bérbe adta a fesztiválszervezőknek, s így az már nem minősül közterületnek, a rendőrségnek viszont nincs hatásköre a magánterületet érintő ügyekben. A HVIM ezt követően közleményt adott ki, amelyben tudatja: fellebbez a döntés ellen, mert igenis, a tüntetésnek van helye a Nagyréten, nem a Sziget Fesztiválnak. A közlemény írója azt is leszögezi: ha esetleg mégis lesz Sziget, és a fesztivál területére nem engedik be a tüntetőket, feljelenti a főszervezőt gyülekezési jog akadályozása miatt. Van egy tippünk, hogy mi lesz ennek a kötélhúzásnak a vége, annál is inkább, mert láttuk már a szigetes biztonságiakat akció közben. Ha pedig a HVIM-esek egyszerűen bulizni, koncertet nézni szeretnének, egyszerűen megoldhatják a dolgot: vesznek jegyet, mint akárki más. A benzin árára az sem lesz több hatással, mint egy tüntetés…
