2024. július 17., szerda

Hogyan bizniszelnek a nagyok?

Budapesti tudósítónktól

Történt pedig a héten, hogy a Magyar Demokratikus Charta három szóvivője – Bauer Tamás, Márton László és Vitányi Iván – nyílt levelet írt Schiffer Andrásnak, a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjének, amelyben felszólítják, legyen szíves és vonja vissza Gyurcsány Ferenc exkormányfő elleni feljelentését.

Már amennyiben „nem kíván egy koncepciós eljárás előkészítésének részesévé válni, ha nem akarja, hogy az Ön neve is összeforrjon a jogállami normákat sárba tipró bosszúhadjárattal”. Merthogy annak idején, még 2009 őszén éppen Schiffer volt az, aki feljelentést tett az úgynevezett Sukoró-ügyben, hivatali visszaélés miatt. Akkoriban, a legfőbb ügyészhez eljuttatott dokumentumban Schiffer azt sérelmezte, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A feljelentés nyomán lassan-lassan formálódó eljárás pillanatnyilag ott tart, hogy az illetékesek kikérték Gyurcsány mentelmi jogát. Ezt a kérelmet (hosszas huzakodás után) a parlament mentelmi bizottsága szeptember elején tárgyalja, a képviselők pedig feltételezhetően szeptember 12-én szavaznak róla.

Mivel Gyurcsány maga kérte már hónapokkal ezelőtt, hogy függesszék fel mentelmi jogát, ráadásul az exkormányfő ügyében közvádas eljárás folyik, és ilyen esetben nem lehet visszavonni a feljelentést, mindezek tudatában egész egyszerűen érthetetlen, miért kellett ennek a levélnek megszületnie. Már amennyiben nem az aláírók szereplési vágyáról van szó. Igaz, politikusok esetében ez korántsem szokatlan és meglepő késztetés. Még akkor sem, ha nem kifejezetten pártpolitikusokról van szó…

Schiffer persze élből elutasította a felszólítást, s nem mellesleg a levélírók azon kísérletét is, hogy az LMP-t a Fidesz szekértolójának tüntessék fel. Az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: rendkívül ártó, hogy az eddig hatalmon lévő politikai erők egymás szennyesére mutogatva próbálják a sajátjukat tisztára mosni. „Emellett, bár Orbán Viktor valóban néhány hónap alatt felszámolta az alkotmányosságot, de ettől még az embereknek joguk van tisztán látni nemcsak Sukoró, hanem például a kormányzati negyed vagy a 2006-os rendőri jogsértések ügyében is” – tette hozzá a politikus.

Gyurcsány Ferenc neve egyébként felmerült egy másik ügyben is. Meglehetős döbbenet övezte ugyanis a hírt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezeléssel gyanúsította meg Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek korábbi és a BKV jelenlegi vezérigazgatóját. Az ügy lényege, hogy az állami tulajdonú MVM különböző jogcímeken és szerződések alapján nagyobb összegeket utalt ismeretlen hátterű offshore cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. Kocsis elég érdekes dolgokat mondott kihallgatásakor; többek között bizonyos „alkotmányos költségekről” beszélt, amelyek az MVM külföldi terjeszkedésének előkészítésére kellettek. Merthogy az nem úgy van, hogy egy cég csak úgy külföldre megy, az ilyen befektetéseket elő kell készíteni… Vannak, akik ezt úgy fordítják, hogy bizonyos offshore cégeket az MVM csak azért hozott létre, hogy legyen honnan kifizetni a kenőpénzeket a balkáni terjeszkedés biztosítására. Az Index már két évvel ezelőtt, 2009-ben cikket közölt olyan offshore cégről, amelynek bizonyos „Mrs Kocsis István” a tulajdonosa. A cikk miatt Kocsis feljelentést is tett anno – most pedig nemes egyszerűséggel terhelő vallomást tett Gyurcsány Ferencre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre, mondván, ők az MVM-nél keletkezett veszteségek tényleges okozói. Kocsis a BKV honlapján közzétett nyilatkozatában még nevek említése nélkül azt állította: az MVM-vagyonvesztés fő oka, hogy 2008 elején eltávolították a cég éléről, s ezt követően a kormánypolitika gyökeres megváltozása miatt leálltak a megkezdett terjeszkedési előkészületek.

Ez a történet sokkal durvábbnak ígérkezik ama bizonyos sukorói telekcserés bulinál. Bár már tényleg ideje volna, hogy valaki, aki benne volt a sűrűjében, elmesélje, hogyan is bizniszelnek errefelé a nagyok…

Ehhez képest érdekes kis színfolt az az ügybuzgóság, amelyet a pécsi Pannon Filharmonikusok igazgatója tanúsított a minap, amikor betiltotta Kodály Zoltán egyik művét, mondván: a Fölszállott a páva vármegye házára kezdetű dal és az abból készült zenemű sértené Pécs polgármesterét, Páva Zsoltot. Az igazgató attól tartott: a Páva-variációkat a közönség Páva Zsolt polgármester úr kigúnyolásának venné. Ezt mindennek a tetejében le is írta egy levélben, amelyet a zenekar zenei igazgatójának címzett. A zenei igazgató a Kodály Központot megnyitó protokollkoncert utáni program részének szánta a Páva-variációkat, s a kapott levél után menten le is mondott, ami azért eléggé érthető lépés. Szerencsére a polgármester, akinek óvását a filharmonikusok igazgatója oly fontosnak tartja, legalább annyira megdöbbent, mint a zenei igazgató. „Semmi kifogásom nincs a Fölszállott a páva című népdalra írt variációkkal szemben, mint ahogyan az állatkertben sétálva sem veszem magamra, ha látok egy pávát” – idézi a Blikk a pécsi politikust.

Még jó, hogy nem ment éppen mindenkinek az agyára a meleg.