Csütörtökön Magyarországon mintegy 1 648 900 óvodás, általános iskolai diák és egyetemi, főiskolai hallgató számára kezdődik meg a tanév. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a gyermek- és tanulólétszám várható alakulása az óvodában 340 200 fő, az általános iskolában 749 000, a szakiskolában 125 400, a speciális szakiskolában 9 600, a gimnáziumokban 191 900, a szakközépiskolában pedig 232 800 fő. A 2011/2012-es tanévben a tavalyihoz képest körülbelül 22 000-rel kevesebb diák lesz, az óvodákon kívül ugyanis a közoktatás minden más színhelyén csökken a tanulói létszám.
Ez a hivatalos statisztika. Az utcákon, tereken mindebből annyi látszik, hogy ünneplőbe öltözött diákok sereglenek az egyes iskolákba vagy az egyes iskolák számára jelentős személyiség szobrához, hogy fél füllel, tanáraik pisszegését szinte meg sem hallva tudomásul vegyék az igazgatók tanévnyitó mondandóját, miközben még vagy már a nyári élményeiket mesélik, netalán az új órarendeken szörnyülködnek. Nagyon sok iskola ugyanis már napokkal ezelőtt honlapján közzétette az egyes osztályok órarendjét, a tanítási rendet és számos egyéb, a tanévkezdéssel (illetve nevelési év kezdésével, ahogyan azt újabban nevezni szereti az oktatási államtitkárság) kapcsolatos információkat, hogy gyerek és szülő egyaránt felkészülhessen.
Minden tanév hoz valami újat, de „félni, izgulni, aggódni fölösleges, és nem is indokolt”, nem kell jelentős, megrázó változásokra felkészülni – mondta Hoffmann Rózsa, egy dél-somogyi településen tartott rendezvényen. Az oktatási államtitkár úgy látja: akkor lesz „boldogabb, harmonikusabb az életünk, ha azt látjuk, hogy egy fejlődő, virágzó országban élünk. Nos, ezt az iskolában kell elkezdeni, a magokat az iskolában kell elhinteni”. A kereszténydemokrata politikus vallja: az oktatás célja elősegíteni, hogy minden gyerek elérje a maga fejlődésének optimumát, hogy önmagát és a közösségét, családját, települését, a magyarságot gazdagítani tudja.
Hoffmann Rózsa biztató szavait azonban elnyomja az a bíráló kórus, amely a legújabb közoktatási koncepciót fogadta. A kormány szerdán tárgyalta és hagyta jóvá a tervezetet, amelyből a Magyar Nemzet közölt részeket. Az elképzelések szerint nemcsak az alsósok számára, de az általános iskola felső tagozatán is bevezetnék az egész napos iskolát. A koncepció előkészítői szerint a felső tagozatos oktatás feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett a szaktárgyi tanulmányokba való bevezetés, valamint a felkészítés a középfokú tanulmányokra, ezért szükséges az egész napos oktatás bevezetése. Mivel azonban az egész napos iskola bevezetése többletköltséget jelentene a finanszírozó számára, a tanárok a kötelező óraszám emelésére számíthatnak, így 9 százalékkal csökkenthető lenne a tanári létszám.
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a koncepció kapcsán elmondta: jó, megfontolt és jól átgondolt közoktatási törvényre van szükség, nem gyors jogszabályalkotásra. Nehezményezi, hogy az oktatás GDP-arányosan alulfinanszírozott már az óvodától kezdve, tehát szükség lenne a források növelésére. Egyúttal figyelmeztet, hogy a demográfiai adatokra nincs stratégiai válasza a magyar oktatásnak.
Mindeközben az intézmények nem tudják pontosan, mit várhatnak az általános iskolák „államosításától”, mikor kapják meg az ingyenes tankönyveket azok a rászoruló diákok, akiknek az állam ugyan kifizette a tankönyveiket, de az önkormányzat nem továbbította a pénzt a terjesztőknek. Vannak iskolák, amelyekben spórolás miatt megszüntették az internet-hozzáférést, a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó intézmények finanszírozása csak az év végéig biztosított… Gond, nehézség, bizonytalanság tehát bőven fűszerezi az idei tanévkezdést. A szakma, a szülők és a diákok egyaránt úgy érzik; nemcsak biztató szavakra, de megnyugtató megoldásokra is szükség lenne már.
