Budapesti tudósítónktól
Az elmúlt napokban a hétfőn kezdődő parlamenti ülésszakra való felkészülés határozta meg a kormányzó pártszövetség képviselőinek életét. Hétfőn és kedden kihelyezett kormányülést tartottak Lovasberényben a kabinet tagjai, s ennek az összejövetelnek a végén Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter bejelentette, hogy adóemeléssel és szigorúbb áfabehajtással igyekeznek majd befoltozni a mintegy százmillió forintos költségvetési lyukat. Az, hogy az emelés a dohány és az alkohol jövedéki adóját érinti, nagyon nem rázott meg senkit, az viszont, hogy a gázolaj esetében is áremelkedésre kell számítani, már okozott némi aggodalmat.
Mert, ugye, ha a dízel drágul, minden drágul, hiszen az árut szállítani kell. Már másnap be is jelentették, hogy hm, igen, a dízel drágul, de a fuvarozók kompenzációját is növelik, úgyhogy minden rendben lesz… A szigorúbb áfabehajtás kapcsán viszont a szakértők elmondták: igaz ugyan, hogy túl nagy a kinnlevőség, de annak egy része lényegében behajthatatlan, mivelhogy megszűnt cégeken nem tudják bevasalni a pénzt…
Kormánydöntés tehát született a költségvetési hiány pótlására, de az őszi parlamenti ülésszak egy egész sor kétharmados törvény megalkotását is tartogatja. Köztük szép számmal akadnak olyanok is, amelyek húsba vágóan érintik az önkormányzatokat, de még azokat a képviselőket is, akik nem töltenek be önkormányzati tisztségeket. Fel kellett hát készíteni a képviselőket, hogy a jogszabályok beterjesztése, módosítása, elfogadása minél zökkenőmentesebben történjen.
De nemcsak a kormány, hanem annak két parlamenti frakciója, a Fidesz és KDNP is kihelyezett ülést tartott Hajdúszoboszlón; amolyan meghallgatós-kibeszélős show volt ez, amelyen a képviselők elmondták aggodalmaikat, a kormánytagok és szakpolitikusok pedig igyekeztek meggyőzni a többséget, hogy támogassák majd a körvonalazódott elképzeléseket. Az iskolák, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátók önkormányzati kézből így a jövőben biztosan központi állami kézbe kerülnek, de a megyei jogú városok státusát nem fogják megváltoztatni. Az előbbi a kormányzati terveknek megfelelően alakuló döntés, az utóbbi azonban a képviselőké a belügyminisztériumi tervezettel szemben. Azon témák esetében, amelyeknél nagyon nagyok voltak a nézetkülönbségek, a vitát elnapolták.
A stratégiai döntések tehát, ahol lehetett, megszülettek. Arról azonban még mindig nem sokat tudni, mi lesz a sokat szenvedett közoktatási koncepció sorsa. Korábban ugyanis megírtuk, hogy a kormány elfogadta. Azóta azonban kiderült: a kormány még holnap is ezt a dokumentumot vitatja, a végleges szöveg közzététele tehát várat magára. Egyes médiumok ezt a nagy titkolódzást azzal magyarázzák, hogy a kormány mégsem fogadta el a koncepciót teljes egészében, de nagyon kínos lett volna egy újabb elutasítás, így inkább diszkréten építtetnek bele a szövegbe módosításokat… Az oktatási államtitkárság közben kidolgozta az új felsőoktatási törvénykoncepciót is, amely ugyancsak heves bírálatokra számíthat. Ellenállás várható az intézménytípusok várható átalakítása kapcsán, nem sokan lesznek boldogak attól sem, hogy az egyetemek egy részénél a hallgatók bizonyos százaléka számára ismét bevezetnék a szóbeli felvételi vizsgát (szinte agyoncsapva ezzel az egységes érettségi által meghatározott felvételi rendszert), és a képzési helyek csökkentése miatt sem. Az az ötlet pedig, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóval még tanulmányai megkezdése előtt szerződést kellene kötni, amelyben a diák kötelezné magát, hogy a végzését követően meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik (ha pedig mégsem, hát visszafizeti a képzés árát), már most nagy port kavar. A diplomások 7–15 évig tartó „röghöz kötését” szinte minden kormánypárti médium bírálta már.
Ennél sokkal csendesebben, szinte hang nélkül múltak ki a regionális televíziós műsorok. Az MTVA ugyanis szeptember 5-től érvényes műsortervében már nem ad helyet a körzeti híradóknak, amelyeket Miskolcon, Pécsett és Szegeden a köztévé saját tulajdonában lévő stúdiói gyártottak, Debrecenből és Sopronból pedig külsős vállalkozásoktól vásároltak. Ez azt jelenti, hogy a vidék életének regionális szempontból jelentőséggel bíró, de országos szinten már annyira „nem érdekes” eseményeiről a jövőben közpénzből nem vagy csak keveset fogunk megtudni. Mi is, meg hát Magyarországnak az a négyötöde is, amely nem a fővárosban él…
Ehhez nem sok köze van, de nem árt tudni: mintegy 70 szakszervezet, civil és társadalmi szervezet szeptember 29-étől „minden eddiginél nagyobb” sztrájkra készül. A határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett demonstrációsorozat ülősztrájkot, nagygyűlést és félpályás útlezárásokat is kilátásba helyez. Az akciócsoportba tömörülő szervezetek a munka törvénykönyvének változtatásai ellen tiltakoznának. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint a „demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és a munkavállalói jogok megőrzéséért” küzdenek. Követelik az igazságos és méltányos közteherviselést, a visszamenőleges hatályú törvénykezés beszüntetését, a háromoldalú társadalmi párbeszéd visszaállítását a munka világában, a szociális partnerekkel való egyeztetést a munka törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban, a korkedvezményes és korengedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét, méltányos átmenet biztosítását a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban, a szakszervezetekkel való egyeztetést az új életpályamodellekről, a sztrájkjog visszaállítását és azt, hogy ne csorbuljanak a szakszervezetek jogai. Meg azt, hogy a pártok ne csináljanak az akcióból pártpolitikai rendezvényt.
A parlament pedig hétfőn ismét összeül.
