Magyar érdek, „cserealapú” szövetség

Budapesti tudósítónktól

Az EU-elnökség idején szerzett tapasztalatokat és a kiépített kapcsolatokat a magyar érdekérvényesítés szolgálatába kell állítani – hangsúlyozta Ódor Bálint abban az előadásában, amelyet pénteken tartott Budapesten a Magyar Külügyi Intézetben. A külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar külpolitika előtt álló lehetőségekről, a hatékony érdekérvényesítésről, a magyar prioritásokról számolt be a Kávé és Külpolitika címet viselő rendezvénysorozat keretében.

Ódor Bálint és Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója (Fotó: Mihájlovits Klára)Ódor Bálint leszögezte: Magyarország számára továbbra is fontos, hogy Európa erős legyen, ugyanakkor a közösségi döntéshozatalt szorgalmazza, ugyanis ez a fajta döntéshozatal a kis és a közepes méretű országok számára a legjobb módja annak, hogy saját szempontjaik is megjelenjenek. Meglátása szerint a hatékony magyar érdekérvényesítésnek két pillére van: az egyik az európai értékek iránti elkötelezettség, a másik pedig a pragmatikus megközelítés. Utóbbi azt jelenti, hogy az épp napirenden lévő ügyeket az ország áttekinti, s ezekből kiválasztja azokat, amelyekben markáns magyar érdeket fedez fel. „Arra törekszünk, hogy ezekben a kiemelt ügyekben megpróbáljuk a magyar szempontokat a lehető legjobban érvényesíteni. Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, szükség van arra, hogy ne csak azokban az ügyekben legyen magyar álláspont, amelyek nekünk fontosak, hanem azon témakörök esetében is, amelyek más országoknak fontosak. Ez ugyanis afféle cserealapot képezhet a további tárgyalások során” – magyarázta Ódor Bálint azt a folyamatot, ahogyan az ország a jövőben az unión belüli szövetségesi viszonyok építését tervezi.

A helyettes államtitkár az Európai Unió jelenlegi helyzetét vázolva elmondta; a közösség most nagyon nehéz napokat él, az euróövezet válsága elindított egy folyamatot, amelynek nem látszik a vége. „Úgy tűnik, háttérbe szorulhat a közösségi döntéshozatal, előtérbe kerülnek a kormányok közötti egyeztetések. Kérdéses, hogy milyen új keretek jönnek létre az euróövezeten belüli együttműködésre” – mondta Ódor, aki szerint Magyarországnak érdeke, hogy ne jöjjenek létre új választóvonalak az EU-n belül, amelyek tartósan elzárhatnák a további integrációs folyamatoktól. Úgy látja: szorosabb együttműködés kezdődhet a közös fiskális politika terén, Magyarország viszont nem érdekelt a fiskális koordináció erősítésében, ugyanis nem támogatja az adóharmonizációt.

Magyarország számára az elkövetkező időszakban prioritást jelent az unió többéves pénzügyi keretének vitája, azaz a 2014 utáni költségvetési vita. Ennek során dől el ugyanis, hogy a 2014-et követő hét évben milyen célokra mennyi pénzt szán az unió. A magyar fél számára ebben a vitában egyfelől az erős kohéziós politika fenntartása, illetve a közös agrárpolitika jelent fontos kérdést. A kohéziós politika az EU legelmaradottabb régióinak anyagi támogatására irányul az EU-átlaghoz való felzárkózás (konvergencia) érdekében. Erre a jelenlegi bizottsági tervezetben most kevesebb pénz állna rendelkezésre, mint a jelenlegi büdzsében, ezzel pedig Magyarország rosszul járna. Ugyanez a helyzet a közös agrárpolitika terén: a magyar fél azt szeretné, hogy 2014-től mindenki ugyanolyan szabályok szerint juthasson közvetlen kifizetésekhez, tagállami kiegészítések nélkül, anélkül hogy csökkennének az erre a célra szánt források.

Ódor Bálint kiemelte: Magyarország számára rendkívül fontos, hogy az EU nyitott maradjon, hogy folytatódjanak a csatlakozási folyamatok, s elsősorban a Nyugat-Balkán európai perspektíváját szorgalmazza. Emlékeztetett: október 12-én jelenti be az Európai Bizottság a bővítési csomagot, amely fontos állomás lesz Szerbia számára. „Szeretnénk látni, hogy Szerbia teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket a bizottság tavaly fogalmazott meg, és szeretnénk, ha Szerbia megkapná a tagjelölti státust. Ezt reális lehetőségnek tartjuk.” Ennek érdekében intenzív egyeztetéseket is tervez Magyarország a tagállamokkal azért, hogy senkinek ne legyen ellenvetése a tagjelölti státussal szemben. „Szerbiának nagyon sok formában ajánlottunk fel aktív szakmai-politikai támogatást, hogy minél hatékonyabban teljesíthesse a szabott feltételeket. Több fontos törvényt kell még elfogadnia az elkövetkező hetekben a belgrádi parlamentnek, amelyek előfeltételei a tagjelölti státus megszerzésének” – figyelmeztetett Ódor. Hozzátette: Magyarország számára nemcsak az a fontos, hogy ezek a törvények megszülessenek, hanem az is, hogy a jogszabályok tartalma megfeleljen az európai értékeknek és alapelveknek. „Aktív figyelem irányul részünkről Szerbia felé, nagyon szeretnénk, ha integrációja felgyorsulna” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ódor emlékeztetett: ha a Nyugat-Balkán uniós integrációja lelassul, annak az lehet a következménye az érintett országokban, hogy a közvélemény elfordul az EU-tól, lelassulnak a belső reformfolyamatok, márpedig Magyarország érdeke, hogy a szomszédságában lévő államok stabilitása erősödjön, a gazdasági környezete javuljon, jobbak legyenek a befektetési lehetőségek. A helyettes államtitkár meglátása szerint szorgalmazni kell Szerbia és Koszovó párbeszédét, ugyanakkor el kell ismerni, hogy Belgrád nagyon komoly előrelépéseket tett a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés terén. „Szerbia csatlakozási folyamata a vajdasági magyarság miatt is fontos számunkra. Ezért próbáljuk megtalálni az utat – a Vajdasági Magyar Szövetséggel karöltve –, amely a lehető leggyorsabban elvezet az integrációhoz” – emelte ki Ódor Bálint.