2024. július 17., szerda

Találkozó a Millenárison

Tíz Kárpát-medencei város bemutatkozása
Magyarkanizsa sikerrel szerepelt

Budapesti tudósítónktól

Az elmúlt hétvégén a budapesti Millenárison első ízben szerveztek meg egy új rendezvényt, a FesztMagyart. A Kárpát-medence magyar városainak bemutatkozó lehetőséget kínáló házigazda, a Millenáris az ilyen alkalmakkor szokásosnak mondható prospektusok, a gasztronómiai kínálat és kulturális program mellett valami újat is igyekezett becsempészni a fővárosiak kedvelt pihenőhelyén tartott rendezvényre: Benyák Zoltán, a Millenáris stratégiai vezetője ezt az új kulturális szimbólumrendszer életre hívásaként határozta meg.

A szervezők ugyanis tíz várost hívtak meg, tíz géniuszt zártak egy-egy fogalomba és tíz életérzést igyekeztek kibontani a FesztMagyaron. A szimbólumrendszer közismert fogalmakból áll, az évszázados üzenetek egy szóba sűrítéséből, egy-egy város egyetlen szóval való leírásából. Így derült ki, hogy Békéscsaba önmagát az Anyagként definiálja, Aradot az Eszme, Lendvát az Idill, Kolozsvárt az Organikusság, Székesfehérvárt a Szakralitás, Kassát a Polgár, Miskolcot az Életerő, Nyíregyházát a Hit, Beregszászt a Mítosz, Magyarkanizsát pedig a Dzsentri szimbolizálja. Az egyes szimbólumokat a városok standjai mellett markáns, modern installációk „testesítik meg”. Ezek között az installációk között sétálgatva ismerkedhettek a látogatók a városokkal, azok gasztronómiai, turisztikai, kézműves és egyéb kínálatával.

A szervezők szerint a FesztMagyarban a nóvum az eredeti látásmód, az a nézőpont, ahonnan, ahogyan mi, magyarok látjuk a világot. Ezt a nézőpontot Benyák Zoltán szerint senki sem tudta jobban megragadni, mint Rofusz Ferenc, az Oscar-díjas filmrendező, ezért úgy érzi: keresve sem találhattak volna jobb „társrendezvényt”, mint Rofusz 30 éve várt, új animációs filmjét, a Ticket bemutatását. A premier a FesztMagyar ideje alatt naponta megtekinthető volt a Millenárison. A Ticket egy férfi életét kíséri végig, saját szemszögéből, a születéstől a halálig, arra keresi a választ, hogy mi is az élet, mi annak az értelme, milyen életre szóló jegyet váltunk meg születésünkkor…

A FesztMagyaron a kiállító városok elöljárói is tiszteletüket tették. Nyilas Mihály, az egyetlen jelen lévő vajdasági település, Magyarkanizsa polgármestere lapunknak nyilatkozva elmondta: nagy megtiszteltetés a város számára ez a bemutatkozási lehetőség. „Nemcsak Magyarkanizsának, az egész régiónak nagyon fontos ez, hiszen mi nemcsak a községet, hanem az egész térséget, mi több, egész Vajdaságot képviseljük a FesztMagyaron. A bemutatott programot is úgy válogattuk össze, hogy mindenből felmutassunk egy kicsit. Azokat az ízeket, azokat az ételeket, azt a kulturális kínálatot, azokat a mezőgazdasági és gazdasági tartalmakat hoztuk el, amelyek jellemeznek bennünket” – mondta a polgármester. Így kerültek a magyarkanizsai pavilonba például a martonosi Telek Paprika termékei. Nyilas Mihály elmondása szerint ez a cég éppen most igyekszik a magyarországi kiskereskedelmi piacon is teret nyerni, amit a FesztMagyaron való jelenléte is elősegíthet. Brosúrák, prospektusok mutatják be Magyarkanizsát turisztikai szempontból a főváros közönségének. „A fürdőnkre, a Tiszánkra, a szálláslehetőségekre igyekszünk felhívni a figyelmet, bemutatjuk réteseinket, sajtunkat, homoki borainkat, pálinkánkat…” – sorolta a polgármester, aki elégedett a magyarkanizsai pavilon látogatottságával. Meglepte, hogy az érdeklődők közül sokan nem is tudták, hol van Magyarkanizsa, de úgy látja: a rendezvény alkalom volt ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére is. „A FesztMagyar igyekszik kifejezni a nemzet egységét, oly módon, hogy minden határon túli magyar régiót felvonultat” – emelte ki Nyilas Mihály.

A magyarkanizsai polgármester elmondása szerint a 2012 májusában tartandó FesztMagyaron legalább olyan színvonalú kínálattal igyekszik jelen lenni a város, mint amilyet a hétvégén felvonultatott. Nagyon sikeresnek nevezte az oromhegyesi citerazenekar bemutatkozását, a Juhász zenekar játékát. „Bemutattunk olyan értékeket is, amelyek érdekesek a főváros közönségének: a divattervezőinket, akiknek bemutatója ugyancsak sikerként könyvelhető el”. Nyilas Mihály hangsúlyozta: a FesztMagyaron való jelenlét célja, hogy a látogatók megismerjék Magyarkanizsát, amely nyitott mindenki számára.

Dzsentri

„Ha Magyarkanizsa, akkor Dzsentri. Úgy hisszük; jól tudjuk, pontosan értjük, mi lapul e szó mögött: dzsentri. Holott már csak sejtéseink és kiváltképp rossz sejtéseink vannak róla. A dzsentri a felelőtlen, léha, úrhatnám mentalitás és életvitel kifejezője. Egy rossz emlékű kor, a leépülés, a nemzeti összeroskadás belső előkészítője.
Úgy jártunk e szóval, hogy mikorra elterjedt, már rég nem az eredeti tudást hordozta magában. A dzsentri ugyanis egy tudás; a magyar élni tudás veleje. Maga a magyar élet. A lassan telítődés és hirtelen kifakadás pulzáló rendszere. Az egész évi lefojtottság, munka és a pillanatokra kirobbanó ünneplés ritmikus váltakozása.
A bácskai ember így élt egy évezreden keresztül: 360 napig dolgozott, majd 5 nap alatt elmulatta az elmulathatót. Vagy akár mindent. De nem felelőtlenségből. Hanem mert tudta; ha nem így tenne, vissza sem menne az ökör szarva mögé. De visszament, mert tudta: ez az élet rendje. És azt is: az asztalra étel kell. S ha úgy hozza sors, kártyát verni rajta, vagy felugorva rá a sarkat tenyérbe csapni. Asztal.”