Végső búcsút vettek Halzl Józseftől, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnökétől szombaton Budapesten, a Farkasréti temetőben. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter búcsúbeszédében azt mondta: amikor valakitől végső búcsút veszünk, szembesülünk azzal, hogy a nekünk rendelt idő véges, de az a pálya, amelyet itt, a Földön bejárunk, a harc, amelyet megharcolunk, túlmutat a nekünk rendelt idő keretein, elkísér minket, és erősít bennünket. Így válik jelenné a múlt, éltető erővé a szellemi hagyaték, nemzeti identitássá a lezárt életút. Így jön létre szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Halzl József élete és öröksége az őt ismerő nemzetben gondolkodó magyarok számára így lesz jelen idejű múlt. Olyan örökség, amelyen időről időre érdemes lesz megmérni mindennapjainkat – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki szólt arról is, hogy a trianoni szétszakítottság Halzl Józsefnek a családja miatt már gyermekkorában a mindennapok része volt. Az 1956-os forradalmat végzősként a Műegyetem élte ált, és azt a szűk két hetet örökre megőrizte, az örökre meghatározó emlék maradt életében. „Látta e nemzetet szabadsága visszaszerzésének pillanatában, és ezt a képet őrizte magában a szovjet páncélosok pusztításakor, a megtorlás alatt, a Kádár-korszak államilag erőszakolt nemzetietlensége idején” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, Halzl József „Nyugatra nem ment, itt volt dolga”, gépészmérnökként az energiaellátás területén dolgozott, szakmai és emberi megbecsülést kivívva magának.
Hívő, hitből élő ember volt, aki tudta, mennyire fontos minden ember életében a közösség. Az 1980-as években a városmajori plébánián kezdett fiatalokkal foglalkozni – idézte fel Gulyás Gergely, majd arról beszélt, hittant tanítani, kirándulást szervezni, keresztény közösséget létrehozni akkoriban azt jelentette, hogy az ember a rendszer többnyire a tűrt és a tiltott határán egyensúlyozó ellenzékinek minősült. Halzl József a rendszerváltoztatás azon nemzedékéhez tartozott, amelynek még voltak emlékei a totális diktatúrák által el nem tiport szabad Magyarországról, magától értetődő volt számára, hogy segítse az országot a rendszerváltoztatás hatalmas vállalkozásában, így lett az Antall-kormány alatt a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója, majd rövid ideig a Magyar Demokrata Fórum pártigazgatója – mutatott rá Gulyás Gergely.
Hamar ráébredt, hogy a közéletnek az a terepe, amelyet a Rákóczi Szövetség igyekszik betölteni, fájóan üres. Az elszakított nemzetrészek magyar önazonosságának megerősítésével, közösségeinek támogatásával és a következő nemzedék magyarként való megmaradásával kevesen foglalkoztak – magyarázta Gulyás Gergely, aki azt mondta, Halzl József tudta, mit kell tennie. „Mintha mindazzal, amit addig átélt és megtanult a Trianon családjában is megtapasztalt következményeivel, az 1956-os forradalom nemzeti és szabadság eszményével vezetői és közösségszervező tapasztalatával azért vérteztetett volna fel, hogy minden adottsággal rendelkezzen ahhoz, hogy megszervezze Magyarország egyik legnemesebb küldetésű és legnagyobb társadalmi szervezetét, a Rákóczi Szövetséget” – fogalmazott, majd kijelentette: az Antall- és az első Orbán-kormány által megkezdett, 2010 után virágzásnak indult nemzetpolitikát Halzl Józsefnek a Rákóczi Szövetségben kiteljesedett életműve töltötte meg tartalommal.
Halzl József nemzeti elkötelezettsége, áldozatkészsége, rendíthetetlen jelleme, nagyszerű szervezőkészsége, a Rákóczi Szövetség megalapítását követő több mint három évtizedben magyar fiatalok tízezrei számára tette lehetővé, hogy átéljék a nemzethez tartozás élményét – mondta Gulyás Gergely, aki kiemelte, Halzl József jószívű, szerény, szeretetet sugárzó személyisége az általa képviselt ügynek mindenhol barátokat és támogatókat szerzett.
Gulyás Gergely mellett Bárdos Gyula, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke is mondott búcsúbeszédet.
