Romániai magyar pártok és civil szervezetek képviselői virrasztottak az úzvölgyi katonatemető előtt péntekre virradóra, attól tartva, hogy a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata mégis megpróbálja felavatni az osztrák-magyar sírkertben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját.
Magyar katonai temető, jobbról a betonkeresztek (Fotó: MTI)
Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradásért Mozgalom vezetője az MTI-nek a helyszínről telefonon elmondta: hosszabb-rövidebb időre kétszázan is megfordultak a temető körül, hetven-nyolcvanan pedig állandóan a bejáratnál tartózkodtak.
A dormánfalvi önkormányzat által péntek délelőttre meghirdetett, majd lemondott avatásra nem érkeztek Bákó megyei résztvevők, csupán a román karhatalomnak tulajdonított gépkocsik haladtak el többször is a temető előtt, amelyekből filmezték az őrt állókat - tette hozzá.
Csütörtök délután egy civil akciócsoport - amelynek tagjai nem fedték fel kilétüket - fekete fóliába csomagolta a román emlékművet és a névtelen román katonák emlékére állított betonkereszteket. Az úzvölgyi kezdeményező bizottság jelen lévő tagjai provokatívnak tekintették az akciót, és a civilek távozása után eltávolították a fóliát a román keresztekről.
A Bákó megyei rendőrség szóvivője a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a sajtóban megjelent fényképek alapján hivatalból indítottak helyszíni vizsgálatot a keresztek becsomagolása ügyében. Ennek eredményétől függően az ügyészség dönti majd el, hogy lesz-e felelősségre vonás.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de - miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt - Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
