Benyújtotta a magyar kormány a színházakat érintő törvényjavaslatot, amelynek a híre és egy állítólagos kiszivárogtatott változatának az ellenzéki médiában kritizált szövege már napok óta lázban tartja a magyarországi kulturális életet. A sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben nem változtat a törvényjavaslat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) feladatán és működésén. A létrehozandó Nemzeti Kulturális Tanács döntően tanácsadói szerepkört fog ellátni.
Az új intézménynek az lesz a feladata – számol be az infostrat.hu –, hogy javaslatot tegyen a kormánynak a kultúra kormányzati stratégiájára, illetve véleményezze és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Az előzetes hírekkel ellentétben nem kerülnének Nemzeti Kulturális Tanácshoz olyan feladatok és források, amelyek felett eddig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) rendelkezett, magyarán alaptalannak bizonyult az az ellenzéki médiában hangoztatott híresztelés, hogy gyakorlatilag megszüntetik az NKA-t.
Változik viszont a színházak finanszírozási gyakorlata. A hvg.hu összefoglalója szerint a törvénytervezet különbséget tesz állami, önkormányzati és vegyes fenntartású intézmények között, utóbbiaknál is beleszólási jogot kér magának az állam. Az állami támogatás nem lesz majd automatikus, ahhoz kérelmet kell benyújtani, a kormány pedig eldönti, hogy befogadja vagy sem. Ezeknél a vegyes fenntartású színházaknál a miniszter és az önkormányzat meghatározza – beleértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.
AZ ELLENZÉK ACÉL GYÖRGYÖT EMLEGETI
A parlament őszi ülésszaka a végéhez közeledik, ezért a döntéshozók számára sürget az idő. A szóban forgó törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be a kormány és már szerdán szavazhatnak róla. Az Országgyűlés tegnapi ülésén éles vita alakult ki a témában.
Az MTI tudósítása szerint Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője gyalázatos törvényjavaslatnak nevezte a hétfőn benyújtott kulturális tárgyú kormány-előterjesztést, amely szerinte alapvetően felforgatja a magyar kulturális életet. Szerinte a kormány a kulturális törvényjavaslattal olyan területre tévedt, ahol nincs helye a politikának. „Aczél György is büszke lehetne önökre” – fogalmazott a frakcióvezető. Felszólította a kormányt, hogy vonja vissza „a diktátumként benyújtott” előterjesztést, amiről nem egyeztetett az érintettekkel.
Azt ígérte: ott lesznek a javaslat miatt a hétfő estére meghirdetett budapesti tüntetésen is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában azt mondta, a kormány javaslata köszönőviszonyban sincs a képviselő által hangoztatott liberális felbujtással, miszerint vége az autonómiának a kulturális életben. Hangsúlyozta: a javaslat nem érinti önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatait, így ezután is lesz lehetősége az önkormányzatoknak, hogy kulturális intézményt tartsanak fenn. Hozzátette: a Nemzeti Kulturális Alap rendszerében sincs módosulás, az NKA nem szűnik meg, és nem csökkenek a források sem. Semmifajta félelme nem lehet sem a független, sem más színházaknak – jelentette ki.
A törvény visszavonását kérte a Párbeszéd és a Jobbik képviselője is.
VIDNYÁNSZKY: LEHETŐSÉG AZ ÚJRATERVEZÉSRE
Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója hétfő reggel az M1 aktuális csatornán nyilatkozva demokratikusnak nevezte az elfogadás előtt álló színháztörvényt.
A médiában jobboldaliként számon tartott rendező és színházigazgató elmondta, a javaslat szerint minden színházzal tárgyalna a kormány, s a társulatok háromféle megoldás közül választhatnak: az önkormányzat maga finanszírozza a működést vagy minisztériumi fenntartásba kerül, esetleg közösen oldják ezt meg. Hozzátette, jelenleg igazságtalan a rendszer, hiszen például a Fővárosi Önkormányzat átlagosan 20 százalékkal kevesebb támogatást ad a színházainak, mint a vidéki települések. Ugyanakkor vidéken is eltér a támogatás mértéke, hiszen van olyan intézmény, amely a működési költségének körülbelül a 40 százalékát kapja, míg egy másik a 60 százalékánál is több finanszírozásban részesül – tette hozzá.
Kijelentette, nagyon örülnek a törvénytervezet tartalmának, hiszen az lehetőséget jelent az újratervezésre, és az igazságtalanságok megszüntetésére. Jelezte, hogy a színházak támogatásának majdnem a 80 százaléka a fenntartó minisztériumtól jön, miközben a tárcának nincs beleszólása a társulatok ügyeibe.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tegnap kiadott közleménye szerint átlátható működési modellt, kristálytiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt az Országgyűlés előtt lévő kulturális törvényjavaslat a színházak fenntartásában. Egy teljesen tiszta helyzet áll elő, miszerint a színház működéséért a fenntartó a felelős – írták. A kommünikében egyúttal leszögezték, hogy „a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül”.
Tegnapi hír, hogy Gothár Pétert – azonnali hatállyal megszüntetve oktatói szerződését – elbocsátotta a Színház és Filmművészeti Egyetem.
