Románia jobban teljesít, mint az uniós országok, folyamatosan rekordtartó a gazdasági növekedésben. Az idén az első fél évben 5,8 százalékos növekedést ért el. Ám mihaszna, ha az állami költségvetést felemésztik az amúgy nem túl magas bérek. Statisztikailag itt is élenjáró Románia, hiszen egy év alatt átlagban 22 százalékkal növekedtek a bérek. Igaz, hogy mintegy harminc százalékkal az állami szektorban növelték a fizetéseket, miközben a magáncégek nagy részénél a havi fizetés az országos minimálbér (1450 lej, azaz 315 euró).
Innen kezdődtek a bajok. Az állami alkalmazottak fizetésének növekedésével emelkedni kezdtek a fogyasztói árak, az államkassza bevételei a magánvállalkozások hanyatlása miatt apadtak. Ezért az a szociáldemokrata kormány, amely azt ígérte, soha nem fog jövedéki adót kivetni az üzemanyagra, kevesebb mint egy év múltán megtette. Ez azonban csak annyit segített a költségvetésen, mint holt lón a patkó. Így történt meg, hogy az 5,8 százalékos növekedéssel büszkélkedő Romániában rekordösszeggel kurtították meg a beruházásokra fordítható összegeket, míg a közalkalmazottak bérére szükséges keret ugyancsak rekordmértékben, 12 milliárd lejjel nőtt a tavalyihoz képest.
A lerobbant infrastruktúra fejlesztésére egyébként sem irányoztak elő nagy összeget. 39,4 milliárd lejt szántak eredetileg a gazdaságot beindítani is képes beruházásokra. Ezt a kormány több mint 10 milliárd lejjel kurtította meg. A megmaradt, felhasználható pénz pedig a legkevesebb, amit az Európai Unióhoz való csatlakozás óta ilyen célra fordítanának.
A magyarlakta megyék is rosszul jártak. A költségvetés-kiigazításból egyetlen település sem részesült Hargita és Kovászna megyében. A székelyföldi községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatok önrészének biztosítására vagy éppen számlák kifizetésére. A háromszéki településeknek az idén többnyire útfelújítási, víz és csatornázási, iskolaóvoda-felújítási vagy építési pályázataik futnak. Az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési munkálatokat vagy a konzultáns cég munkadíját önrészként kell fedezni, és félő, hogy erre nem lesz pénzük. A magyar polgármesterek szerint ilyen körülmények között nem csoda, hogy Románia az uniós alapok elenyésző részét tudja lehívni.
