Románia a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén bajnoknak tekinti magát, ám nagyon nem szeretné, ha a kisebbségi jogvédelem európai uniós hatáskörbe kerülne.
Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, melyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel szemben elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének kérdésére Sorin Grindeanu ex-miniszterelnök tagadta, hogy ilyet tettek volna. Erre reagált úgy Kelemen Hunor, hogy Romániát valószínű valamiféle háttérhatalom, mély állam vezeti, amely a kormány fölött, ám a kormány nevében döntött arról, hogy az európai őshonos nemzeti kisebbségek kezdeményezését megfúrja.
Az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke szerint egyenesen képmutatás a román Külügyminisztériumnak a magyarázkodása, hogy kizárólag eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Vincze Loránt kijelentette: Bukarest valójában politikai lépést tett. „Románia mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a kisebbségi jogok uniós kompetenciákká váljanak” – mondta a FUEN elnöke.
Vincze Loránt úgy véli, hogy ha Románia maradéktalanul teljesítené a közösségi jogok tiszteletben tartását – ahogyan azt váltig bizonygatja – nem avatkozna az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért indított perbe, ugyanakkor nem akadályozná a marosvásárhelyi katolikus iskola működését vagy a magyar tagozat törvény által is előírt létrehozását az orvosi egyetemen. „Ha valóban így lenne, nem lenne szükség magára a mentőcsomagra sem” – vélekedett a FUEN elnöke.
Vincze Loránt több ízben hangsúlyozta, hogy a Minority SafePack kezdeményezés hatalmas erőssége, hogy Európa minden kisebbsége támogatja, mögötte áll, a Kárpát-medencei magyar közösség pedig mindenképp a kezdeményezés nagy nyertesei között lehet.
