2024. szeptember 2., hétfő

A NATO a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket

A NATO a harcok leállítására szólítja fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket, valamint szolidaritását és támogatását fejezi ki Törökországgal - jelentette ki az euroatlanti szövetség főtitkára Brüsszelben pénteken, a NATO-tagországok nagyköveteinek Törökország kérésére tartott rendkívüli tanácskozását követően.

Az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetséget megalapító szerződés 4-es cikke alapján folytattak megbeszélést a szíriai fejleményekről azt követően, hogy előző nap egy légitámadás során a szíriai Idlíb körzetében megöltek 33 török katonát.
Stoltenberg kijelentette: a szövetségesek arra szólítják fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.
A szövetségesek elítélik a válogatás nélküli, gyakran civilek életét is követelő offenzívát, amely a helyzet további elmérgesedésével fenyeget az egész régióban. Ennek érdekében minden félnek vissza kell térnie a hosszú egyeztetések útján korábban elfogadott tűzszünet betartásához - húzta alá.

A főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése egyértelmű jele a szolidaritásnak Törökországgal. Ankara értékes szövetséges, és a tagországok közül Törökországot érinti a legközvetlenebbül a szíriai konfliktus terrortámadások és menekültek millióinak befogadása által. A NATO számos eszközzel fokozza Törökországnak nyújtott támogatását, egyebek mellett légvédelmének erősítésével, amely a szíriai területről érkező esetleges rakétatámadásoktól védi meg az országot - mondta.
A szövetségesek együttérzésüket fejezik ki a csütörtöki offenzívában elhunyt török katonák hozzátartozóinak, és arra szólítják fel a területet ellenőrző katonai erőket, hogy biztosítsanak hozzáférést a humanitárius munkát végző szervezeteknek - tette hozzá Stoltenberg.
Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával.
Az Észak-atlanti Tanács a NATO legfontosabb döntéshozó szerve. Általában hetente egyszer ülésezik nagyköveti, valamint hathavonta külügyminiszteri, illetve védelmi miniszteri szinten. A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.
Az elmúlt hetekben különösen kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt. Csütörtökön a szíriai kormányerők oldalán álló harci repülőgépek bombázták a tartományban a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt, sok súlyosan megsebesült.
Görögország bejelentette, hogy megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határai védelmét, válaszul arra, hogy Ankarában közölték: Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni az összecsapások miatt útnak indult menekülteket.