Zalmay Khalilzad és Abdul Gáni Baradar aláírja a megállapodást
Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői aláírták szombaton Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában, és lehetőséget teremt az afgán kormány és a tálibok későbbi békeegyezményének aláírására.
A megállapodást Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja írta alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával.
A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját a szövetséges haderő katonáival együtt pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve, ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, illetve annak, hogy nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok elleni támadásokra, és nem fognak együttműködni a biztonságukat fenyegető szervezetekkel és személyekkel sem.
A biztonsági garanciákon túl az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. Hírügynökségek szerint a megállapodásban szerepel az is, hogy az afgánközi párbeszéd március 10-én veszi kezdetét, és az amerikai hatóságok és a tálibok is vállalták, hogy addig több ezer foglyot engednek szabadon: ötezer tálib szabadulása fejében a lázadók ezer fogvatartottat engednek el.
Az Egyesült Államok vállalta a megállapodásban, hogy augusztusra feloldja a tálib mozgalom tagjai elleni szankciókat, és szorgalmazni fogja, hogy a szóban forgó személyek májusig lekerüljenek az ENSZ feketelistájáról is. Az Egyesült Államok azt is vállalta, hogy kérni fogja az egyezmény jóváhagyását az ENSZ Biztonsági Tanácsától.
Szakértők szerint a katari fővárosban nyélbe ütött megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy az Egyesült Államok lezárja történelmének leghosszabb háborúját, Donald Trump pedig teljesítse ezzel az egyik legfontosabb kampányígéretét. Az egyezmény azonban legitimálja a nemzetközi színtéren a terroristaként elkönyvelt tálibokat, miközben az afgánközi párbeszéd, a lázadók és a kormány közötti tárgyalások sokkal bonyolultabbnak ígérkeznek a másfél évig tartó amerikai–tálib tárgyalásoknál, amelyek elvezettek a dohai megállapodáshoz.
A dohai aláírási ceremónián mintegy 30 ország képviseltette magát. Jelen volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki a megállapodásban vállaltak betartására szólította fel a lázadókat. Azt hangoztatta, hogy elsősorban az teszi majd sikeressé a megállapodást, ha a tálibok szakítanak az al-Kaidával és más terrorszervezetekkel, és támogatni fogják a harcot az Iszlám Állam dzsihadistái ellen.
Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője a legreménytkeltőbbnek azt tartja, hogy a másfél évig tartó tárgyalási folyamat idején az amerikaiak tartották magukat az ígéreteikhez. Irritáló és provokatív volt szerinte az, hogy a külföldi harci gépek közben folytatták a berepüléseket a tálibok ellenőrzése alatt lévő területeken, de – tette hozzá – a tálib harcosok a parancsot betartva türtőztették magukat.
Időközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kabulba látogatott, ahol tárgyalt Asraf Gáni újraválasztott afgán elnökkel, majd a dohai megállapodás kapcsán közös nyilatkozatot adtak ki. Mark Esper reménytelinek nevezte a dohai megállapodást, de hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet. „Az előttünk álló út nem lesz könnyű. A tartós béke elérése Afganisztánban türelmet és kompromisszumkészséget követel minden fél részéről” – mondta Esper. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a tálibok tartják magukat a megállapodáshoz, az Egyesült Államok megkezdi a feltételeken alapuló kivonulást, de ha nem, akkor habozás nélkül érvénytelenítik az egyezményt. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi partnerek a továbbiakban is támogatni fogják az afgán biztonsági erőket.
