Olvadás tapasztalható az egyébként rendkívül fagyos magyar–román kapcsolatokban. Tavaly a migránsválság ürügyén Victor Ponta volt miniszterelnök több ízben is hevesen támadta Magyarországot, s a magyar riposzt sem maradt el, így a magyar–román viszony negyedszázados mélypontra süllyedt, már-már iszonnyá változott.
Szijjártó Péter és Lazăr Comănescu (Fotó: MTI)
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Bukarestben román kollégájával, Lazăr Comănescuval találkozott. „Új lendületet kell adni a magyar–román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket” – utalt látogatása céljára Szijjártó Péter.
Lazăr Comănescu román külügyminiszter barátjának nevezte magyar kollégáját, a megbeszélést pedig rendkívüli jóként értékelte, külön kiemelte, hogy mindkét fél a gyakorlati haszon felől közelített az együttműködés lehetőségei felé. „Magyarország Románia harmadik legerősebb gazdasági partnere” – hangsúlyozta a bukaresti külügyi tárcavezetője.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar–román vállalatközi együttműködés fejlesztésére, 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét, két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi út is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát.
A román külügyminiszter elmondta, hogy a gazdasági együttműködésen túl a kulturális kapcsolatokról is tárgyaltak magyar kollégájával. „Az, hogy Romániában magyar, Magyarországon román kisebbségél, mindkét ország számára értéket jelent, a két kisebbségi közösség pediga híd szerepét játszhatja a két oldali kapcsolatok építése során” – fogalmazott Lazăr Comănescu.
„Sikerült kimozdítani a holtpontról a magyar–román kapcsolatokat” – értékelte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor a magyar külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az erdélyi magyarokat érintő összes kérdésről, többek között a kisebbségi jogokról, nyelvi jogok korlátozásáról, a törvények be nem tartásáról is tájékoztatta Szijjártó Pétert. „Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünket, és amely a román–magyar viszony egyik témája kell hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említette. Tárgyaltak arról is, hogy idén Romániában két választás lesz. „Mi fontosnak tartjuk, hogy napirenden tartsuk ezeket a kérdéseket a román féllel zajló dialógus során, és nyilván nekünk az a jó, ha Budapest álláspontunkat ismeri és támogatja” – mondta Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor a magyar külügyminiszternek elmondta: üdvözli bukaresti látogatását, amelynek jelentőségét növeli, hogy nemcsak román kollégájával, hanem Dacian Ciolos miniszterelnökkel és a szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval is találkozik. Călin Popescu Tăriceanu volt az a román kormányfő, aki szorgalmazta a magyar–román együttes kormányüléseket is. Leköszönte, 2008 óta folyamatosan romlottak és ritkultak a kétoldali megbeszélések.
„A magyar–román kapcsolatok rendszeresítése nekünk érdekünk. Az nem érdekünk, hogy a két ország között feszült legyen a viszony. Ezt mi az elmúlt hónapokban folyamatosan mondtuk, és most úgy látom, sikerült kimozdulni a holtpontról” – mondta Kelemen Hunor, Szijjártó Péter tegnapi bukaresti látogatását értékelve.
