A Székely Nemzeti Tanács március tizedikén Marosvásárhelyen megünnepelte a Székely szabadság napját, a nagygyűlés résztvevői a Prefektusi Hivatal elé vonultak, ahol átadták az autonómiát követelő beadványukat a kormánymegbízottnak. Autonómiát! – skandálták a felvonulás ideje alatt is. A csendőrség a tüntetés napján hivatalos közleményében megállapította, hogy nem történt rendbontás. Azóta a résztvevőknek folyamatosan küldik ki a büntetéseket, csendháborításért. Olyanok nevére is postázták a csendőrségi jegyzőkönyvet, aki ott sem volt a Székely szabadság napján.
Csendőrkordonnal körbevett demonstrálók a székely szabadság napján rendezett autonómiatüntetésen a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt (Fotó: MTI)
A csendőrség a napokban tudatta: 84 embert bírságolt meg összesen 70 800 lej értékben a székely szabadság napján rögzített videofelvételeinek tanulmányozása után. 50 embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej (mintegy 2 200 000 dinár) értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek, és szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”. 34 résztvevő nevére csendháborításért állítottak ki bírságot összesen 9800 lej (mintegy 353 000 dinár) értékben. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd – akit szervezőként szintén megbírságoltak – úgy véli: egyértelmű, hogy a bírságok nagy száma mögött a hatóság megfélemlítő szándéka húzódik meg. Az ügyvéd ezért a marosvásárhelyi felvonulás szervezéséért, illetve a felvonuláson való részvételért kiállított 67 bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte a bíróságtól.
Az ügyvéd formai és tartalmi kifogásokat egyaránt megfogalmazott. A formaiak között azt hangsúlyozta, hogy a kiállított jegyzőkönyveket sem a megbírságolt személyekkel, sem tanúkkal nem íratták alá, ezért ezek – a hatályos törvények szerint – semmisnek minősülnek.
A kereset arra is kitér, hogy Marosvásárhely polgármestere nem tiltotta be a rendezvényt. Ez – a panaszosok álláspontja szerint – azt jelenti, hogy a polgármester tudomásul vette a tiltakozást. A részvétel és csendháborítás miatt megbírságoltak keresetében egyebek között az áll, hogy a hatóság önkényesen válogatott a tüntetők ezrei közül, és annak ellenére bírságolt, hogy a csendőrségi szóvivő a helyszínen kijelentette: incidensek nélkül zárult a megmozdulás.
Néhányan a megbírságoltak közül ott sem voltak a tüntetésen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke, Cseh Gábor elmondta, hogy részt vett ugyan a székely szabadság napja alkalmával szervezett megemlékezésen, a felvonuló tömeghez azonban nem tudott csatlakozni, mert színházba ment a családjával. Karácsonyi Dezső és kollégája, Petelei Csaba István, egy magáncég gépkocsivezetője és kereskedelmi ügynöke bemutatta azokat a csendőrségi jegyzőkönyveket, miszerint a hatóság ezer-ezer lejjel bírságolta meg őket, miközben hivatalos iratokkal is bizonyítani tudják, hogy a marosvásárhelyi tüntetés napján több száz kilométerre, az Erdélyen kívüli Buzău, illetve Bákó megyében voltak. Szőcs Csongort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom előzetes letartóztatásba helyezett elnökének, Szőcs Zoltánnak a testvérét is megbüntették, noha a tüntetés idején a bukaresti fogdában lévő bátyját látogatta meg, s ezt szintén bizonyítani tudja.
Emberjogi aktivisták azt javasolják, hogy hivatali túlkapásért panaszolják be a csendőrséget. Azonban aligha csak csendőreség, ami történt. A karhatalom, mint mindig, felsőbb parancsra cselekedhet.
