Soha nem volt Romániában olyan alacsony a részvétel, mint vasárnap a helyhatósági választásokon. A jogosultak mindössze 48 százaléka járult az urnákhoz, s ennél is kevesebben a magyar lakta megyékben.
A távolmaradás oka a tehetetlenség érzése. Óriási a kiábrándultság a politikai osztályból, a politikusok népszerűsége amúgy sem volt magas, de szinte a nullpontra süllyedt, miután a túlzott elvárásokkal és lelkesedéssel fogadott Klaus Iohannis államfő másfél év alatt csődöt mondott, s a szociáldemokratákat népharag szításával váltó szakértői kormánya is befuccsolt.
A román fővárosban, Bukarestben a választók kevesebb mint egyharmada ment el szavazni, s ez egyértelmű jelzés Iohannis felé: nem ez a célravezető politizálás. Ráadásul akik elmentek szavazni, zömében dühüket fejezhették ki, hiszen a nagy többség vagy a szociáldemokratákra vagy egy civil szervezet jelöltjeire szavazott. Iohannis liberálisai a harmadik helyen végeztek, alig valamivel több mint tíz százalékkal. Először 1989 óta a főváros főpolgármestere szociáldemokrata jelölt lett, sőt, mind a hat körzet polgármesteri tisztségét is a szociáldemokraták nyerték meg.
A megyei listákra leadott szavazatok is a szociáldemokraták előretörését jelzik. Mintegy öt százalékkal többet szereztek, mint a liberálisok, ráadásul a szociáldemokratákkal szövetséges Liberálisok és Demokraták Szövetsége is átlépte a parlamenti küszöböt. Rajtuk kívül csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sikerült elérni az 5 százalékot. Ha a helyhatósági választásokat a parlamenti választások főpróbájának tekintjük, úgy ősztől e négy politikai alakulat juthat be a törvényhozásba.
A helyhatósági választások pikantériája, hogy noha számos polgármesterjelölt ellen ügyészségi eljárás folyik, egyikük, a nagybányai Catalin Chereches egyenesen a fogdából izgulta végig a vasárnapot, mégis nagy előnnyel győztek. Ami a lakosság igazságszolgáltatásba vetett hitének a megrendülését is jelzi.
Ami a magyar pártok versenyét illeti, amint az borítékolható volt, az RMDSZ fölényesen győzött. Országos szinten 5,84 százalékot ért el, miközben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,53 százalékot, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 0,24 százalékot. A számok azonban csalókák, mert a vasárnapi választás nagy vesztese az EMNP, miközben a rangsorban utolsó MPP örülhetett.
Az EMNP egyetlen polgármesteri tisztséget sem nyert el, és a tanácsosainak a száma is több mint egy tucattal csökkent. Hiába igyekszik kozmetikázni az eredményt Szilágyi Zsolt EMNP-elnök. Arra a felvetésére, hogy az EMNP megőrizte politikai súlyát, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter nem minden ok nélkül szarkasztikusan jegyezte meg: „Nem gondoltam volna, hogy teljes mértékben egyetértek Szilágyi Zsolt EMNP elnökkel, aki szerint pártja megőrizte a súlyát. Vagyis súlytalan maradt...”
Az MPP, amely mindenekelőtt az RMDSZ-szel, de két kisvárosban az EMNP-vel kötött szövetséget az eddigi hét polgármesteri tisztségen felül további nyolcat, összesen tizenötöt nyert el. Erre mondta Bíró Zsolt pártelnök: „Ez is azt jelzi, hogy az MPP-nek helye van, a kapocs szerepét tölti be az erdélyi magyar politikában.”
Az RMDSZ is erősíteni tudta önkormányzati jelenlétét. Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfői, Kolozsváron tartott kiértékelő sajtótájékoztatóján több olyan települést, köztük Szatmárnémetit is felsorolt, amelyet sikerült „visszanyernie” az RMDSZ-nek. Kudarcnak Marosvásárhely mellett a székelyudvarhelyi jelöltjük vereségét nevezte meg. „Jól vizsgáztunk” – jelentette ki az RMDSZ helyhatósági választási eredményeit kiértékelő kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.
A választók lemorzsolódása azonban bevallatlanul is komoly gond. Nagyobb arányú román részvétel mellett, akár az erős parlamenti jelenlét is veszélybe kerülhet. Súlyossá válhat az erdélyi magyar politika súlyvesztése.