A hét végén tették le az esküt Romániában az önkormányzati vezetők és képviselők. Noha több mint százezer szavazattal kapott kevesebbet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az idei helyhatósági választáson, mint négy évvel korábban, mégis megerősödött az önkormányzatokban.
Az alacsony részvétel és a román szavazatok szétfaricskálódása miatt, a választásokat követő alkuk eredményeként nemcsak Kovásznán és Hargitában van megyei elnöke, hanem Maroson és Szatmárban is, sőt, akár a Bihar megyei elnökséget is megszerezheti. Magyar alelnöke van a Brassói Megyei Tanácsnak. Egyébként szórványban érte el az RMDSZ azt, amire sok településen 1920, azaz Trianon óta nem volt példa. Például Brassónak magyar alpolgármestere lett, akárcsak Nagyenyednek, maradt Aradon is az RMDSZ-es alpolgármester.
A választások után eltelt időszakban az RMDSZ mindkét nagy párttal, a szociáldemokratákkal, illetve a liberálisokkal is tárgyalt és szövetkezett. Szórványban inkább a liberálisokkal, a nagyobb megyékben a szociáldemokratákkal, akik igyekeztek a liberális fölényt ezáltal csökkenteni. Az őszi parlamenti választásokon ugyanis a szociáldemokraták igyekeznek minél több szavazatot elnyerni a liberálisoktól Erdélyben, ahol nem túlságosan népszerűek. A szociáldemokraták váltak a parlamenti választások favoritjaivá, miután az Erdélyen kívüli régiókban taroltak, ám ha biztosra akarnak menni, Erdélyben is szavazatokat kell szerezniük. Erre a legjobb módszer a megyei, városi vezető tisztségektől távol tartani a liberálisokat, akár úgy is, hogy azokat átengedik az RMDSZ-nek. Ezért utasították vissza a Maros megyei liberálisok ajánlatát, hogy a magyar megyei elnökség meghiúsításáért fogjanak össze. A szociáldemokraták mégis az RMDSZ mellé álltak; így lett magyar elnöke a megyének.
A székely Kovászna megye székhelyén, Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ elutasította azt, hogy román alpolgármestere is legyen a városnak, noha a liberális jelölt évek óta a román–magyar megbékélés és együttműködés szükségességének szószólója volt. A magyar politikusok szerint a magyar közösség még nem tart ott, hogy elfogadjon egy román vezetőt, ha már egyszer a magyar pártok a szavazatok csaknem kilencven százalékát megszerzik.
Az erdélyi magyarok demokráciaszintjét az is jelzi, hogy az önkormányzatokban mandátumot szerzett RMDSZ-esek mindössze 12 százaléka nő. A nők képviselete a megyei tanácsokban a legrosszabb: Közép-Erdélyben például csupán Brassó megyében van jelen RMDSZ-es nő a testületben, igaz, őt megyei alelnökké választották.
Lehet örülni a meg- vagy visszaszerzett tisztségeknek, ám az őszi parlamenti választásokon ennyi szavazat nem lesz elég a küszöb átlépéséhez. S ez nyugtalanító, akkor is, ha van egy alternatív küszöb, amely hozzásegíti az RMDSZ-t a törvényhozási jelenléthez.
