Két évfordulóra is emlékezett Románia lakossága a héten. A 26 évvel ezelőtti temesvári forradalom megrengette a világot. Megbukott a kommunizmus, esély nyílt a jogállamiságra, a demokratikus társadalom (meg)honosítására.
Ez kis híján sikerült is, csakhogy az új rendszerbe áttelepítette magát a nacionálkommunizmus. Ennek nyilvánvaló jegyeit felfedezhettük a szélsőjobbosokban, de a szociáldemokratákban, a demokrata és a nemzeti liberálisokban is. Sőt, a provokációkra válaszolva, a szimbolikus politizálás eszközeinek túlhevítése közben néha-néha magunkban, erdélyi magyarokban is.
A másik évforduló: egy éve, hogy hivatalába lépett Klaus Iohannis, ahogyan akkoriban a kárpát-medencei magyar sajtó üdvözölte: az erdélyi elnök. A temesvári forradalom kirobbantója, Tőkés László a tavalyi választások véghajrájában utalt a nacionálkommunizmus továbbélésének veszélyére. Tőkés László úgy vélekedett, hogy Romániában negyed századdal a Ceausescu-diktatúra bukása után is fenyeget a kommunizmus restaurációjának lehetősége. Megkockáztatta, hogy az erdélyi magyarság azzal kölcsönözhetne nagyobb esélyt a demokratikus folyamatok győzelmének, ha egységesen felsorakozik Klaus Iohannis elnöksége mellett. És felsorakozott.
A helyzet pedig egy év múltán csupán azért nem változatlan, mert a nacionálkommunizmus veszélye nőtt, ráadásul bejegyeztek egy fasiszta román pártot is.
A magyarellenes provokációk Iohannis elnökségének első évében, és főként az utóbbi hónapokban erősödtek, a hatóságok pedig úgy tesznek, mint akik nem is akarják a konfliktusokat elsimítani. Még mindig nincs, nem hogy tettese, de még bizonyítéka sem a román lobogó sepsiszentgyörgyi meggyalázásának, azaz hogy valóban székely zászlóval cserélték volna ki. Az elmúlt napokban számos székelyföldi település helységnévtáblájának magyar feliratát fekete festékkel fújták le úgy, mint a kilencvenes években a dühöngő magyarellenesség idején. Noha a sajtóban fotók jelentek meg azokról a járművekről, amelyekkel a táblafestők elhajtottak, a rendőrségnek máig nincs gyanúsítottja.
Az erdélyi elnökünk Bukarestben demokratához illően, meghallgatja az RMDSZ-t, gyakran bólogat és hosszasan hallgat. Semmit sem mond arra, hogy román politikusok és a média egy része a teljes erdélyi magyar közösséget bélyegezi meg, hogy a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani.
Klaus Iohannis ha kinéz palotájának ablakán, csak a szépet és a jót látja. Beiktatásának évfordulóján tartott parlamenti beszédében leszögezte, hogy az idei esztendő a normalitás helyreállításának éve volt Romániában. Szűkszavúságát levetkőzve hosszasan beszélt eredményeiről, eldicsekedte, hogy a kampányában másfajta politizálást ígért, amelyben a botrányok helyét a tisztelet és komolyság veszi át, s valóban: a romániai belpolitikában megszokottá váltak a konszenzuskereső konzultációk.
Milyen kár, hogy mi, magyarok ebből semmit sem tapasztalhattunk meg!
