Ritka évfordulót jegyez idén Tekia, ahol az 1716-os péterváradi csata emlékére minden év augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján búcsút tartanak. A szájhagyomány szerint a csata évében megismétlődött az V. századbeli csoda, amikor nyáron, augusztus 5-én havazott. A havazás pánikot keltett a kétszázezres török táborban, és ez a körülmény hozzájárult a Savoyai Jenő vezette keresztény seregek győzelméhez.
– Nem tudni, hol végződik a valóság, és hol kezdődik a legenda. A 300 évvel ezelőtti tekiai események valós vagy vélt létezését azonban nem akarjuk átmesélni, szigorúan valóságalapra helyezni, hiszen jó a lelkünknek, ha hiszünk a csodákban, ha hiszünk valami olyasmiben, ami megerősít bennünket az égiekbe vetett hitünkben, bizalmunkban – mondta többek között Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, megnyitva azt a háromnapos nemzetközi néprajzi tanácskozást, melyet a tekiai kegyhely 300 éves évfordulóján a Havi Boldogasszony köszöntésének szenteltek.
A konferencia tudományos része tegnap délután a temerini Tájházban kezdődött a tekiai búcsú témáját boncolgató szakdolgozatok előadásával. Az egybegyűltek megtekintették Ádám István és Csorba Béla Tekiai impressziók című kisfilmjét, melyben a megszólaltatott zarándokok a tekiai csodába vetett hitükről tettek tanúbizonyságot. A néprajzkutatók ma részt vesznek a tekiai ünnepi, jubileumi szentmisén – a magyar nyelvű szentmise 9 órakor kezdődik –, majd Karlócára látogatnak. A konferencia tudományos része szombaton az újvidéki Európa Kollégiumban folytatódik.
A Kiss Lajos Néprajzi Társaság hónapokkal ezelőtti konferencia-felhívása meglepően nagy visszhangra talált, szokatlanul nagyszámú előadás készült, így a temerini–újvidéki találkozón 22 előadás hangzik el, melyeket később, kötetbe foglalva is közreadnak. A nemzetközi konferenciára Szlovéniából, Szlovákiából, Romániából, Magyarországról is érkeztek vendégek, akik a hazai szakemberekkel karöltve olyan témákat boncolgatnak, mint a szent fa és a gyógyulást hozó források Tekián, a tekiai Boldogasszony hócsodájának legendája, a Boldogasszony-kegykép, a kegyhelyhez kötődő énekek, búcsúskönyvek, a búcsú közösségformáló szerepe a XXI. század elején, a muravidéki Szent Vid-kultusz, délszláv búcsúk a Csepel-szigeten, a Szent László-út, és mások. Két könyvet is bemutatnak ma 20 órai kezdettel az Európa Kollégiumban: Csorba Béla: Tekiának tündöklő virága című kötetét, melyet a Temerini Újság adott közre, valamint Silling István: Vallásos népélet Kupuszinán című tanulmánykötetét, az újvidéki Forum Könyvkiadó kiadványát.
