A levéltárak kulturális-nevelési tevékenysége volt a témája a Szabadkán pénteken megtartott IX. Levéltári Napnak. A tudományos tanácskozáson 4 ország képviselőitől 10 előadás hangzott el, kiadói tevékenységekről, előadások, kiállítások, filmvetítések szervezéséről beszéltek a szabadkai Történelmi Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, a Horvát Állami Levéltár, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a niši Történelmi Levéltár, a Tuzla Kanton Levéltár, a nagybecskereki Történelmi Levéltár, az eszéki Állami Levéltár, a vukovári Állami Levéltár, és a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára képviselői.
A résztvevőket Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója köszöntötte a rendezvénynek otthont adó városháza dísztermében. Elmondta, hogy a levéltárak közművelődési és oktatói tevékenységéről az elmúlt levéltári napok során már esett szó, de ez a terület olyan ütemben változó, hogy erre a témára érdemes időről-időre visszatérni.
– Minden levéltár foglalkozik közművelődéssel, folytat kulturális és oktatói tevékenységet, de senki sem teszi ez pontosan ugyanúgy, ezért is jó lehetőség egy ilyen tanácskozás, ahol hallhatunk egymás tapasztalatairól – mondta Mačković.
És valóban így is volt. A levéltárak sokszínű tevékenysége tárult fel az előadások során. A szabadkai levéltárról megtudtuk, hogy szinte folyamatosan szerveznek előadásokat általános iskolásoknak és középiskolásoknak, de egyetemistáknak és hasonló szakmai téren tevékenykedő kollégáknak is, sokszor egy-egy jeles dátumhoz kötődően vagy tematikus rendezvények alkalmával. Ilyenkor szó van a levéltár bemutatásáról, a történelméről, a feladatairól, és sokszor megmutatják az érdeklődőknek, hogy a gyakorlatban hogyan is folyik a munka. Hangsúlyozták, az előadásokba, kiállításokba, egyáltalán a kulturális és nevelői tevékenységek folytatásába érdemes lenne még többet belefektetni, mind jobb és jobb tervet készíteni, de ugyanúgy elmaradhatatlan a technikai felszerelés fejlesztése is.
Budapest Főváros Levéltára képviselőjétől hallhattuk, mennyire fontosnak tartják, hogy a levéltár ne egy zárt intézmény legyen, és a papírformájú megjelenések mellett az online jelenlétet is egyaránt preferálják. A levéltár álláspontja szerint immár elengedhetetlen a folyamatosan frissülő honlap, de a Facebook és az Instagram használata is, ahogyan van a levéltárnak You Tube-csatornája is, hogy a szélesebb közvélemény felé kommunikáljanak, itt tekinthetők meg például a levéltár készítette kisfilmek is. A levéltárban 2014. január 1-jén létrejött a külön tájékoztatási és közművelődési osztály, ahol ügyfélszolgálat, könyvtári szolgálat is működik. Mivel Budapest Főváros Levéltára tudományos műhelyként is működik, fontos szerepet tölt be a kiadványok megjelentetése is, különösen jelentősek az építészettörténeti sorozatok, most ebben a sorozatban immár az 5. kötet jelenik meg, valamint könyvbemutatókat, előadássorozatokat, műhelybeszélgetéseket is szerveznek.
Horvátország levéltáraiból elsőként a Horvát Állami Levéltárral ismerkedtünk meg, megtudtuk, hogy előadásokat, kiállításokat szerveznek, amelyeket vándorkiállításként más intézményekbe, sőt más országok intézményeibe is elvisznek, kulturális turizmussal foglalkoznak és jelentős a kiadói tevékenységük is. Erről a levéltárról is elmondható, hogy más levéltárakhoz hasonlóak, igyekszik bekapcsolódni a város rendezvényeibe, mint amilyen például a Múzeumok Éjszakája.
