Aranycitera Szenttamáson

A szenttamási Gion Nándor Kulturális Központ az idén is meghirdette az Aranycitera vetélkedőt, a vajdasági általános iskolás és középiskolás citerások népzenei versenyét, amely szombaton, április 22-én 14 órától kerül megrendezésre a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában. A sorrendben 28. népzenei versenyen az alsósok, felsősök, és középiskolások, a citerások számától függően szólista és kettős, valamint kisegyüttes kategóriában mutatkoznak be.

A közel három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről Németh Dezső, az Aranycitera fő szervezője kérésünkre elmondta, a múlt század '90es éveinek első felében Vajdaság-szerte újból népszerű lett a citeramuzsika. Előkerültek a szekrény aljáról a régi, elfelejtett citerák, sok gyerek érdeklődött, tanult, Szenttamáson több csoport is működött, mellettük az idős zenészek is citeráztak.

Mikor indult az Aranycitera?

− Ahhoz, hogy a megtanultakat bemutassák, szükség volt egy olyan rendezvényre, ahol felléphettek a csoportok. Így került sor az első Aranyciterára, 1995-ben. Az első, szépen sikerült rendezvény és a hatalmas érdeklődés biztosította azt, hogy a következő évben is megszervezzük. A rendezvény után tartott szakmai értékeléssel igyekeztünk rámutatni a felkészítő pedagógusoknak, hogy hogyan dolgozzanak. Ez az értékelés nagyon hasznosnak bizonyult, és így a citerazene is értékesebb lett.

Szenttamás mindig is híres volt citerásairól, citerakészítőiről. Csak a legismertebbet, Rojtos Gallait kell említeni, akit Gion Nándor A latroknak is játszott című regényében tett halhatatlanná, ugyanakkor egy könyv is napvilágot látott.

– Így igaz. A citera és a citerazene iránti szeretet ihlette meg Borsi Ferencet és Fehér Emanuellát 2011-ben a Szenttamási citerák című tanulmánykötet megírására is, amit tíz év után kibővítve újból kiadtunk. Ami pedig az Aranyciterát illeti, az első naptól kezdve ünnepnek számít Szenttamáson, az itt szereplő nemzedékekből kerültek ki a mai citeraoktatók is.