A palicsi filmfesztivál idén ünnepli fennállásának 30. évét. A rendezvénysorozat ma, szombaton 21 órakor kezdődik a nyári színpadon, ahol a megnyitón Bogdan Diklić népszerű szerb színész átveszi a Lifka-díjat, majd pedig a látogatók megtekinthetik a Johnny Depp főszereplésével készült Jeanne du Barry című filmet.
Az elkövetkező napokban a palicsi nyári színpadon két filmet vetítenek, 21 és 23 órától, a két film megtekintésére szóló jegyár 300 dinár. A Párhuzamok és ütközések szintén versenyprogram, ennek filmjeit a palicsi Abbázia moziban vetítik 17-től és 19-től, itt a jegyár 200 dinár, és szintén mindkét film megtekintésére szól. Jegyek úgy a nyári színpad, mint az Abbázia esetében is a helyszínen válthatók.
A többi programrészre ingyenes a belépés. Érdemes alaposan átböngészni a filmfesztivál részletes programját, amely immár a weboldalukon is megtalálható. A látogatók ugyanis palicsi helyszíneken kívül, Szabadkán is nézhetnek filmeket, az Eurocinemában és a Lifka moziban is tartanak vetítéseket. Az új magyar alkotások válogatását a Szabadegyetem földszintjén található Eurocinema moziban mutatják be, a fesztivál idején vasárnaptól mindennap 19 órától. A filmek mellett számos kísérőrendezvény is lesz, kiállítások, beszélgetések, könyvbemutatók és koncertek is, amelyeket ezúttal is az Abbázia moziban tartanak meg. A tervek szerint fellép majd a Perpetuum Mobile, a Njuške bend, a Night Cruisers, valamint a 357 nevű belgrádi zenekar is.
A filmfesztivál sajtótájékoztatóján Ilija Tatić, a fesztivál végrehajtó producere, és Miroslav Mogorović műsorigazgató arról beszéltek, hogy idén is törekedtek sokrétű és átfogó válogatást adni az új európai filmekből és bemutatni a legrelevánsabb alkotásokat.
A jubileumra való tekintettel, Radoslav Zelenović, a fesztivál igazgatója visszaemlékezett a kezdetekre:
– Megkérdezték tőlem Belgrádban, gondoltam-e akkoriban azt, hogy a fesztivál megéri fennállásának harmincadik évét. Azt feleltem, hogy nem kételkedtem benne, bíztam az odaadó munkában, mert nincs értelme átadnunk magunkat valaminek, amiben nem hiszünk. Az 1992-es év pont nem kedvezett egy nemzetközi filmfesztivál szervezéséhez, az ország ugyanis szankciók alatt állt. A vendégeink egy olyan országba jöttek, amelyet több oldalról is leblokkoltak.
Ahogy visszatekintek a fesztiválra, néhány fontos momentumot emelnék ki, szerintem ezek meghatározók voltak abban, hogy a filmfesztivál fennmaradjon. Most, harminc év távlatában, valahogy a szép mozzanatok jutnak eszembe, talán az emberi természetben van az, hogy az idő múlásával csak a jóra emlékezünk, a rossztól pedig igyekszünk megszabadulni. Nagyon fontosnak tartom, hogy Lifka Sándor figuráját beépítettük a fesztiválba, díjat neveztünk el róla és emlékművel is adóztunk a tiszteletére. A fesztivált csupán 1996-ban nem tartottuk meg, ezt akkor úgy láttuk jónak. Blažo Perovićtyal ún. fesztiváltandemet alkottunk, de mondhatom, hogy kettőnk közül mindig is ő volt a racionálisabb, az én szemem előtt pedig csak az lebegett, hogy tartsuk meg a fesztivált mindenáron. Sokan nem hittek abban, hogy a fesztiválunk fennmarad, a szemünkbe is mondták, hogy semmire se megyünk vele. Sokan talán örültek is volna neki, ha ez így történik, mert akkor nem kellett volna bajlódni a helyszínekkel és a technikai változásokkal. A fesztivál legnagyobb problémáját mégis a koncepciója jelentette. Egyik pillanatban fel kellett tennünk magunknak a kérdést, hogy mit akarunk kezdeni, mit akarunk mutatni ezzel a fesztivállal. Sokak nagy meglepetésére 2003-ban elhatároztuk, hogy kizárólag európai filmeket vetítünk. Ez eléggé rizikós dolog volt, hiszen az európai alkotások iránt nem igazán volt érdeklődés. Ha ingyen vetítették, akkor is eljött vagy tíz néző.
Radoslav Zelenović, Ilija Tatić és Miroslav Mogorović a sajtótájékoztatón (Fotó: Molnár Edvárd)
Számomra kulcsfontosságúak azok a személyek is, akik eljöttek átvenni a Lifka-díjat, Palicson járt Jancsó Miklós, Milena Dravić, Bata Živojinović, Ken Loach, Roy Andersson és még sorolhatnánk. Azokról van szó, akik örök érvényű értékeket alkottak az európai filmezés terén, a jelenlétükkel mégis támogatták a fesztivál, és tulajdonképpen ez a fesztiválunk névjegye. A külföldi vendégek közül többen is, akik eljöttek, azt se tudták, hol van Palics és hova jönnek, azután pedig nagyon jó élményekkel távoztak. Ken Russellt úgy elbűvölte a település, a filmfesztivál, egyáltalán Szerbia, hogy egy írást is megjelentett róla. A palicsi filmfesztivál a jugoszláviai tagállamok elől sem zárkózott el, 1997-ben mutattunk be először horvát filmet, ami szintén egy elég bátor húzás volt, tekintettel az akkori helyzetre. Természetesen nekünk sem sikerült mindent megvalósítani, rengeteg a probléma, a nyári színpad padjait sem tudtuk lecseréltetni, ez műemlékvédelmi kérdésekbe ütközött – mondta a sajtótájékoztatón Radoslav Zelenović.
A fesztivál támogatói a művelődési minisztérium, a művelődési titkárság, Szabadka város, valamint az EU a Kreatív Európa MEDIA programja és még sokan mások.
