A palicsi filmfesztivál idén ünnepli fennállásának 30. évét. A rendezvénysorozat ma, szombaton 21 órakor kezdődik a nyári színpadon, ahol a megnyitón Bogdan Diklić népszerű szerb színész átveszi a Lifka-díjat, majd pedig a látogatók megtekinthetik a Johnny Depp főszereplésével készült Jeanne du Barry című filmet.
Az elkövetkező napokban a palicsi nyári színpadon két filmet vetítenek, 21 és 23 órától, a két film megtekintésére szóló jegyár 300 dinár. A Párhuzamok és ütközések szintén versenyprogram, ennek filmjeit a palicsi Abbázia moziban vetítik 17-től és 19-től, itt a jegyár 200 dinár, és szintén mindkét film megtekintésére szól. Jegyek úgy a nyári színpad, mint az Abbázia esetében is a helyszínen válthatók.
A többi programrészre ingyenes a belépés. Érdemes alaposan átböngészni a filmfesztivál részletes programját, amely immár a weboldalukon is megtalálható. A látogatók ugyanis palicsi helyszíneken kívül, Szabadkán is nézhetnek filmeket, az Eurocinemában és a Lifka moziban is tartanak vetítéseket. Az új magyar alkotások válogatását a Szabadegyetem földszintjén található Eurocinema moziban mutatják be, a fesztivál idején vasárnaptól mindennap 19 órától. A filmek mellett számos kísérőrendezvény is lesz, kiállítások, beszélgetések, könyvbemutatók és koncertek is, amelyeket ezúttal is az Abbázia moziban tartanak meg. A tervek szerint fellép majd a Perpetuum Mobile, a Njuške bend, a Night Cruisers, valamint a 357 nevű belgrádi zenekar is.
![](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/23498/image-thumb__23498__msz-article-nocrop/cms-image-000312147.jpg)
A filmfesztivál sajtótájékoztatóján Ilija Tatić, a fesztivál végrehajtó producere, és Miroslav Mogorović műsorigazgató arról beszéltek, hogy idén is törekedtek sokrétű és átfogó válogatást adni az új európai filmekből és bemutatni a legrelevánsabb alkotásokat.
A jubileumra való tekintettel, Radoslav Zelenović, a fesztivál igazgatója visszaemlékezett a kezdetekre:
– Megkérdezték tőlem Belgrádban, gondoltam-e akkoriban azt, hogy a fesztivál megéri fennállásának harmincadik évét. Azt feleltem, hogy nem kételkedtem benne, bíztam az odaadó munkában, mert nincs értelme átadnunk magunkat valaminek, amiben nem hiszünk. Az 1992-es év pont nem kedvezett egy nemzetközi filmfesztivál szervezéséhez, az ország ugyanis szankciók alatt állt. A vendégeink egy olyan országba jöttek, amelyet több oldalról is leblokkoltak.
Ahogy visszatekintek a fesztiválra, néhány fontos momentumot emelnék ki, szerintem ezek meghatározók voltak abban, hogy a filmfesztivál fennmaradjon. Most, harminc év távlatában, valahogy a szép mozzanatok jutnak eszembe, talán az emberi természetben van az, hogy az idő múlásával csak a jóra emlékezünk, a rossztól pedig igyekszünk megszabadulni. Nagyon fontosnak tartom, hogy Lifka Sándor figuráját beépítettük a fesztiválba, díjat neveztünk el róla és emlékművel is adóztunk a tiszteletére. A fesztivált csupán 1996-ban nem tartottuk meg, ezt akkor úgy láttuk jónak. Blažo Perovićtyal ún. fesztiváltandemet alkottunk, de mondhatom, hogy kettőnk közül mindig is ő volt a racionálisabb, az én szemem előtt pedig csak az lebegett, hogy tartsuk meg a fesztivált mindenáron. Sokan nem hittek abban, hogy a fesztiválunk fennmarad, a szemünkbe is mondták, hogy semmire se megyünk vele. Sokan talán örültek is volna neki, ha ez így történik, mert akkor nem kellett volna bajlódni a helyszínekkel és a technikai változásokkal. A fesztivál legnagyobb problémáját mégis a koncepciója jelentette. Egyik pillanatban fel kellett tennünk magunknak a kérdést, hogy mit akarunk kezdeni, mit akarunk mutatni ezzel a fesztivállal. Sokak nagy meglepetésére 2003-ban elhatároztuk, hogy kizárólag európai filmeket vetítünk. Ez eléggé rizikós dolog volt, hiszen az európai alkotások iránt nem igazán volt érdeklődés. Ha ingyen vetítették, akkor is eljött vagy tíz néző.
![Radoslav Zelenović, Ilija Tatić és Miroslav Mogorović a sajtótájékoztatón (Fotó: Molnár Edvárd) Radoslav Zelenović, Ilija Tatić és Miroslav Mogorović a sajtótájékoztatón (Fotó: Molnár Edvárd)](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/23497/image-thumb__23497__msz-article-nocrop-own/cms-image-000312148.jpg)
Radoslav Zelenović, Ilija Tatić és Miroslav Mogorović a sajtótájékoztatón (Fotó: Molnár Edvárd)
Számomra kulcsfontosságúak azok a személyek is, akik eljöttek átvenni a Lifka-díjat, Palicson járt Jancsó Miklós, Milena Dravić, Bata Živojinović, Ken Loach, Roy Andersson és még sorolhatnánk. Azokról van szó, akik örök érvényű értékeket alkottak az európai filmezés terén, a jelenlétükkel mégis támogatták a fesztivál, és tulajdonképpen ez a fesztiválunk névjegye. A külföldi vendégek közül többen is, akik eljöttek, azt se tudták, hol van Palics és hova jönnek, azután pedig nagyon jó élményekkel távoztak. Ken Russellt úgy elbűvölte a település, a filmfesztivál, egyáltalán Szerbia, hogy egy írást is megjelentett róla. A palicsi filmfesztivál a jugoszláviai tagállamok elől sem zárkózott el, 1997-ben mutattunk be először horvát filmet, ami szintén egy elég bátor húzás volt, tekintettel az akkori helyzetre. Természetesen nekünk sem sikerült mindent megvalósítani, rengeteg a probléma, a nyári színpad padjait sem tudtuk lecseréltetni, ez műemlékvédelmi kérdésekbe ütközött – mondta a sajtótájékoztatón Radoslav Zelenović.
A fesztivál támogatói a művelődési minisztérium, a művelődési titkárság, Szabadka város, valamint az EU a Kreatív Európa MEDIA programja és még sokan mások.