A zentai városháza előcsarnokában csütörtök este nem szokványos kiállításmegnyitóval zárult a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának műemlékvédelmi művésztelepe.
Dr. habil. Raffay Endre egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának tanszékvezetője a Zentán eltöltött tíz nap kapcsán kérdésünkre elmondta, hogy a művésztelepükön festő-, szobrász- és grafikusjelölt hallgatók vettek részt, egy részük a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karáról, közöttük több vajdasági származású egyetemi hallgató is.
A közvélemény műemlékekhez való hozzáállását igyekeztek művészi szinten bemutatni (Gergely Áprád felvételei)
– Azok számára, akik még nem jártak Magyarország határain kívül, különösen érdekes volt egy olyan országba eljutni, amelynek a művészetével, műemlékeivel, illetve mindennapjaival még sohasem találkoztak. Ugyanakkor a vajdasági hallgatók számára is sok érdekességgel szolgáltak ezek a napok, hiszen egyrészt olyan alkotófolyamatban vettek részt, amely páratlan a maga nemében, másrészt pedig a műtermi munka és a kiállítás összeállítása mellett a művésztelep festő- és szobrászjelölt hallgatói, túllépve az általuk megszokott művészeti határokat, egy performance megalkotásában is részt vettek.
A két különböző helyszínen megrendezett Lakoma Rottman házánál és Lakoma Popper házánál címet viselő „performance-szal” a művésztelep résztvevői a lakosság és a közvélemény műemlékekhez való hozzáállását igyekeztek művészi szinten bemutatni – mesélte beszélgetőtársunk. A performance-ot rögzítő videófelvételt a kiállításmegnyitó közönsége is megtekinthette.
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának vezetője elmondta, hogy pozitív visszajelzéseket kaptak a zentaiaktól.
– Nem csak a kiállításépítés közben jöttek be a városházára megnézni, mit csinálunk. Voltak olyanok, akik a sajtóból sem tudtak erről az eseményről, csak éppen erre jártak, betértek, és nagyon megfogta őket az, hogy itt valami szokatlan dolog történik – jegyezte meg, és hozzáfűzte, hogy voltak, akik a sajtóból tájékozódva keresték meg őket, mivel felkeltették a kíváncsiságukat. Akadt olyan is, aki az egyetemi hallgatókat behívta a házába, és megmutatta, milyen műemléki környezetben él.
– Ez nem mindennapi élmény, hiszen a magánszférát, a magántereket, a szobáinkat, az értékeinket általában elzárjuk, féltve őrizzük, nem mutogatjuk – magyarázta a telep vezetője.
A kiállításmegnyitón Kormányos Katona Gyöngyi, a művésztelepet megszervező Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vezetője köszöntötte a látogatókat, majd dr. habil. Raffay Endre mesélt a művésztelepről, illetve arról, hogy az idén miért választották az asztalt fő motívumként.
– A korábbi években elsősorban épülethomlokzatokkal, klasszikus díszekkel, kapukkal, kapualjakkal és hasonlókkal foglalkoztunk. Az idén viszont azt gondoltam, hogy a belső terekre is hangsúlyt kell fektetni, mivel ezek a beltéri ingóságok a legveszélyeztetettebb elemei egy műemlékké nyilvánított épületnek. Ezek szoktak leggyorsabban eltűnni – mutatott rá.
A kiállítást Ninkov Kovačev Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze nyitotta meg, aki beszédében a jelenlévőket arra emlékeztette, hogy a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának műemlékvédelmi művésztelepe tavaly ünnepelte működésének tizedik évét. A művésztelep ekkor kiérdemelte a vajdasági magyar képzőművészet legrangosabb elismerését, a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat. Ninkov Kovačev Olga ugyanakkor megjegyezte, hogy nem a jubilálásuk miatt részesültek ebben a rangos díjban, hanem a példaértékű tevékenységük miatt.
– A lényeg az, hogy azért harcolnak, azt próbálják a közvélemény szeme elé tárni, ami veszélyben van, vagy veszélyben lesz – jegyezte meg a művészettörténész.
Ezt követően a kiállításmegnyitó korántsem ért véget, hanem a Raffay Endre által bemutatott performance-nak köszönhetően még csak akkor csúcsosodott ki. A művésztelep vezetője ugyanis bemutatta azokat a tárgyakat, amelyek köré épül a műemlékvédelem asztala. A szakember egy rózsaszínre festett asztalra mindazokat a dokumentumokat, dolgokat rakta fel, amelyek elengedhetetlenek egy adott épület műemlékké nyilvánításához. Pontosabban csak rakta volna, mivel hiányzott az asztal lapja, így az erre helyezett aktadobozok a földre hullottak.
Az idei művésztelep résztvevőinek tevékenységét Raffay Endre mellett mgr. Lázár Tibor, Soltis Miklós és Milinszki Árpád mestertanárok koordinálták.
