A huszonkét éves EmArt Képzőművészeti Műhely sikere a mai napig töretlen.
Állandó tagjainak száma továbbra sem változott, ami minden bizonnyal a tanítási órákon való jó hangulatnak és a mindig mosolygós Grubanov Martinek Emíliának köszönhető. A műhely megálmodója a gyerekek állítása szerint állandóan jókedvű, vidám, ráadásul még szellemes is. Növendékei nagyra becsülik a munkáját, amit az elért sikerek is bizonyítanak. A műhely diákjai és az innen kikerülő rajzok számos elismerésben részesültek a különböző hazai és nemzetközi pályázatokon, mondhatni a világ szinte minden pontjáról.
Az elmúlt időszakban történt eseményekről, utazásokról és díjakról az EmArt Képzőművészeti Műhely elindítójával beszélgettünk.
– Jelenleg csaknem 75 tagot számlál a műhely, az órákra szombatonként kerül sor. A csoportokba különböző korosztályú növendékek kerülnek, és különféle tematikában dolgoznak, azonban, ahogy észrevettem, a természethez kötődő témák állnak a legközelebb a szívükhöz. A fiúk szívesen rajzolnak járműveket, motorokat, autót, traktort, a lányok inkább az aranyos kisállatokat helyezik hangsúlyba. Legjobban a szabad témákat szeretem, ugyanis akkor saját ötleteket tudok nekik ajánlani. Ebből aztán készíteni tudok egy válogatást, amit különböző pályázatokra továbbítok. Az idén több nemzetközi pályázaton vettünk részt. Jelenleg Franciaországból várunk egy díjat, ugyanis egy diákom második helyezést ért el egy csodás munkájával. Továbbá három japán pályázatra, Kínába és több európai országba is elküldtünk jó néhány alkotást, némely elismerés megérkezésére azonban megesik, hogy két évet is várni kell – hallottuk Grubanov Martinek Emíliától, aki azt is elmesélte, hogy nagy öröm érte tavaly, mivel húsz év után először volt lehetősége két hetedik osztályos diákjával, Sebők Csáki Szintiával és Berényi Dorinával elutazni Észak-Macedóniába egy hétre.
– Huszonkettő éve működünk, de egészen a múlt évig egyszer sem kaptunk meghívást Macedóniába. Erre a pályázatra éveken keresztül küldtünk munkákat,amelyeket díjaztak is, de nagy vágyunk volt, hogy elutazhassunk megmérettetni magunkat. Nagy örömünkre végül eljutottunk Bitolába, ahol több ország is képviseltette magát. A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy kint a szabad ég alatt dolgozzanak, mint utcai festők. Előzőleg próbáltam felkészíteni a lányokat a versenyre, de mikor meglátták, hogy mit kell csinálni, megijedtek. Mindennap kint a tűző napon egyedül dolgoztak, sőt minden nap végén le kellett adniuk az aznapi munkájukat, amit értékelt is a zsűri. A megmérettetésen ők ketten voltak a legfiatalabbak, de így is megbirkóztak a feladatokkal és megállták a helyüket. Díjban sajnos nem részesültek, de megdicsérték a küzdelmüket és az alkotásaikat is – mondta az interjúalanyunk, aki a tőle megszokott szerénységgel mutatta meg azt az oklevelét, melyen Macedóniában megkapta a legjobb mentornak járó díjat.
Az észak-macedóniai Bitola városában (Fotó: Grubanov Martinek Emília)
– Amikor meghallottam a nevem, szó nélkül maradtam, nem akartam elhinni, ami történik. A díjat – mint mondták – a diákokhoz való viszonyulásomért, a motiválásukért kaptam. A versenyen két megbízott személy figyelte a pedagógusok tevékenységeit az egy hét alatt. Ők kísérték figyelemmel, hogy honnan indultak a gyerekek, látták azt is, amikor sírtak és maguk alatt voltak, és azt is, hogy hárman közösen összefogva mire voltunk képesek. Minden erőmmel azon voltam, hogy kihozzam belőlük a maximumot és hogy támogassam őket – mesélte az EmArt vezetője, majd örömmel jelentette ki, hogy növedéke, Sebők Csáki Szintia júniusban megkapta a kistehetség díjat a Vajdasági Tehetség Gála díjkiosztó ünnepségén.
– Az idén a minisztérium által kiírt országos szintű képzőművészeti versenyre is elküldtem egy kis válogatást a műhely tanulóinak alkotásaiból. Az EmArt műhely megkapta a legjobb kollekció díjat is, engem pedig a képzőművészet-oktatás terén kifejtett sokéves tevékenységemért díjaztak. Amire nagyon büszke vagyok, hogy az okleveleket és a katalógus tetejét – amelyben a megmérettetésen elismert alkotások találhatók meg – a diákomnak, Sebők Csáki Szintiának a linómetszete díszíti – emelte ki interjúalanyunk. Arra a kérdésre, hogy milyen jövőbeli tervek lebegnek előtte, azt válaszolta, hogy továbbra is készítik a munkákat pályázatokra, ugyanakkor egy kiállítást is szeretne majd szervezni a gyermekek díjazott munkáiból.
