Agart címmel nyílt meg Csernik Attila képzőművész, vizuális költő, illusztrátor, szerkesztő, Topolya község idei Pro Urbe Díjasa retrospektív kiállítása csütörtök este Topolya Község Múzeumának emeleti termeiben. A jelentős érdeklődéssel kísért rendezvény megnyitóján Fenyvesi Ottó költő, képzőművész méltatta mestere, egykori tanára munkásságát.
– Gimnáziumi éveim 1968 őszén kezdődtek, mielőtt Csernik Attila családjával Újvidékre költözött volna, így csak rövid ideig tanította osztályomnak a képzőművészet tantárgyat, de rendkívül mély benyomást tett ránk. Azt tanultuk tőle, hogy legyünk mindig nyitottak a világ felé, és a szembe jövő tendenciákra. Fogadjuk be az újat és mi magunk is próbáljunk új dolgok iránt kutatni. Ars poeticája az volt, hogy minél egyszerűbben és őszintén kell alkotni, az ösztöneinkre hallgatva – mondta egyebek között Fenyvesi Ottó.
Csernik Attila videokapcsolat formájában köszöntötte a kiállítás résztvevőit (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Csernik Attila kiállítását dr. Ninkov Kovacsev Olga a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze nyitotta meg, első lépésben maga mellé szólítva a tárlat kurátorait: Árva Juditot, Klájó Adriánt és Vastag Gazsó Hargitát, illetve Móricz Ildikó arculattervezőt.
– Ez a rendkívül igényesen összeállított tárlat tökéletesen tükrözi Csernik Attila művészetét, aminek a vezér motívuma a szív, vagyis a szívvel történő alkotás. Habár fizikailag nincs velünk, de szellemileg nagyon is jelen van a művein keresztül, mint ahogy valamennyi vendég mellkasában is ott „ketyeg”. Ez a tárlat nem kronologikus sorrendben mutatja be a művész munkásságát, hanem az a, e, o, t m és az i betűk mentén követhető tematikusan. A betűk a ’60-as évek végétől rendkívül fontos kifejező elemei Csernik Attila művészetének, amikortól a Forum Könyvkiadó, szavaival a „Betűház” munkaközösségéhez csatlakozott. Akkor már felesége volt Juhász Erzsébet írónő, akinek a révén még inkább közelebb került a szöveghez, az irodalomhoz. Ez volt az a kísérletezéssel telt idő, amikor az ember rálépett a Holdra, és Ács József is kijelentette, hogy most már nincs lehetetlen a művészetben. Ebben az időben indult meg a konceptuális művészet kibontakozása, azaz ez az irányzat szakít az úgynevezett hagyományos tárgyias formákkal, és a gondolati tényezőket helyezi előtérbe, vallja elsődlegesnek egy mű megvalósításában. Csernik gyermekrajz illusztrációiban köszön vissza az az időszaka, amikor is Montrealban megismerkedik a pop art fogalmával – tette hozzá egyebek mellett a művészettörténész, aki kiemelte azt is, hogy a tárlat anyagát szinte 95 százalékban helyből származó alkotások teszik ki, illetve néhány a budapesti acb Galériából származik, valamint a Szabadkai Városi Múzeumból fundusából. Ami azt jelenti, hogy amikor majd vándorútjára indul a tárlat több más településre, akkor minden helyszín a maga arculatára is alakíthatja, gazdagíthatja a kiállítását, hiszen a neves topolyai művésznek több városban, így a zentai művésztelep gyűjteményében is jelentős számú munkája lelhető fel.
Fenyvesi Ottó költő, dr. Ninkov Kovacsev Olga, Árva Judit, Klájó Adrián és Vastag Gazsó Hargita kurátorok, illetve Móricz Ildikó arculattervező társaságában megnyitja Csernik Attila retrospektív kiállítását (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Csernik Attila egészségi okok miatt videobejegyzésben köszöntötte a kiállítás résztvevőit, illetve ugyanilyen formában kísérte a rendezvényt. A tárlat anyagát képező illusztrációkat, installációkat és sajtótermékeket február 8-áig lehet megtekinteni a topolyai múzeumban.
