Megjelenésének 75. évfordulóját ünnepelte irodalmi folyóiratunk, a Híd, amelyet pénteken Újvidéken a Forum Könyvkiadó szervezésében az Újvidéki Színházban rendeztek meg és egyben átadták a Híd Irodalmi, a Forum Képzőművészeti és a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat.
Dr. Csáky Sörös Piroska, a színház előcsarnokában megrendezett alkalmi kiállítás megnyitása alkalmával némi történelmi visszatekintést adott a Híd háromnegyed évszázadáról. Régi folyóiratok, az eddigi főszerkesztők képei, a kiadványban megjelent cikkek sorakoztak a falon, s erről szólva elmondta, hogy Közép-Európában kevés lap éri meg ezt a figyelemre méltó évfordulót. A 75 év alatt nagyon sokat változott, fordult és módosult a Híd, ahogy a kor és az olvasó megváltozott ízlése azt megkövetelte.
Németh Ferenc, a Forum Könyvkiadó igazgatójától megtudhattuk, hogy a Hidat 1934-ben Szabadkán adták ki először, majd folyamatos megjelenés után 1947-től Újvidéken a Forum Könyvkiadóházban kezdték nyomtatni. Azóta a szerkesztőség Újvidéken van. A Híd, mint ahogy a neve is mondja, mindig a hídépítés, hídverés eszméjét követte és hirdette, emberek, kultúrák, beállítottságok között. Ezt a célt folyamatosan szolgálta oly módon, hogy ragaszkodott a hagyományokhoz, de folytonosan új hangokat is szólaltatott meg. Nemcsak a hazai szerzők műveinek adott teret, hanem külföldieknek is, különösen fontos, hogy 1963-tól a mellőzött magyarországi írók publikálhattak a folyóiratban.
Németh Ferenc felolvasta a jubiláló Hídhoz érkezett üdvözlőtáviratokat, többek között Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke és Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja kívánt sok szerencsét az irodalmi folyóiratnak születésnapja alkalmából.
Ötven évvel ezelőtt fogant meg a gondolat, hogy Híd Irodalmi Díjat hoznak létre és ehhez párosult jóval később a képzőművészeti díj és a most először kiosztásra kerülő Vajdasági Magyar Művészeti Díj.
Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője orientális jellegű kulturális terméknek nevezte a Hidat, hiszen a benne közölt írások egy cselekvési térben zajlanak, s nemcsak az irodalmi politikai életünkről ad kordokumentumot a folyóirat, hanem szociális irányzatokról és a publicisztikai vállalkozásokról is. Az elmúlt 75 év izgalmas szellemi kaland volt, ragaszkodott a lap hagyományokhoz, de azt újragondolva átépítve a kor szelleméhez és követelményeihez alkalmazkodva módosította olykor.
A 2008-as évi Híd Irodalmi Díjat Harkai Vass Évának Mi volt szép C-ben című verseskötetéért ítélte oda a zsűri, akinek munkásságát Bányai János, a zsűri elnöke méltatta.
-- Ez a negyedik verseskötete Harkai Vass Évának, immáron 30 év jelentet meg verseket és prózai alkotásokat is, gazdag, sokféle, tájékozódó, kutató, kereső és ítélkező arcéle van a szerzőnek, sajátos filozófiával rendelkezik. Nem a bölcseleti gondolkodás jellemzi, hanem a közvetlen tapasztalatok élménye. Összeérnek a hagyományos és a kortárs lírai beszédmódok a verseiben – emelte ki többek között Bányai János.
A díjazott topolyai születésű lévén elmondta, hogy ez a negyedik Híd Díj, amelyben az ő szűkebb pátriárkájából részesül valaki. Nagy lelkesedéssel és örömmel fogadta az elismerést és büszke rá, hogy az első versei is a Hídban jelentek meg és az összes alkotásainak színe-java. Ezalatt hangsúlyozottan azt érti, hogy nemcsak többségében a művei, hanem színvonalában is képviselve voltak a Hídban.
A képzőművészeti elismerést Penovác Endre, a zsűri elnöke adta át Butterer-KissMárta képzőművésznek és pedagógusnak, aki miután megköszönte a Forum Képzőművészeti Díjat, azt nyilatkozta magáról, hogy igyekszik hagyományőrző lenni az egyik legutóbbi kiállításának azt a címet adta, hogy Hovatartozás, mert bizony nagyon fontosnak tartja azt, hogy tudjuk, honnan indulunk és hová tartunk. Ő maga meglehetősen földhöz ragaszkodó, röghöz kötött, és ezt hirdeti az alkotásaiban is.
Ezúttal került először kiosztásra a Vajdasági Маgyar Művészeti Díj, amelyet azért alapítottak, hogy mindazok a művészek, akik nálunk alkotnak, de az eddig említett művészeti ágakba nem sorolhatók be az alkotásaik, valamilyen módon elismerésbe részesülhessenek. A zsűri döntése értelmében Mezei Szilárd zeneszerző és zenész érdemelte ki ezt az újonnan alapított díjat, Pándi Oszkár adta át az elismerést.
Az ünnepség keretén belül két könyvbemutatóra is sor került, mindkét könyv centenárium alkalmából jelent meg, a Meredek út – Strmom stazom kétnyelvű reprint-kötet az egyik, ugyanis ez a Radnóti Miklós harminc versét tartalmazó kiadvány1961-ben már megjelent a Forum gondozásában, a Radnóti-verseket Danilo Kiš fordította le szerb nyelvre. Most Radnóti születésének 100. évfordulója alkalmából alkalmasnak találták a pillanatot, hogy ismét kiadják szerb és magyar nyelven. A másik könyvvel Herceg Jánosra emlékeztek, az ő centenárium alkalmából A Gerard írójáról című többszerzős tanulmánykötetet jelentettek meg, Bordás Győző szerkesztésében.
