A kilencvenes években szinte félévente szóvá tettük, hogy Szabadkán egy nap, szinte ugyanabban az időben 2-3 – sőt a ,,csúcs'' 5 – kulturális rendezvény is van. Gyakran egy hétig sincs semmiféle művelődési esemény, majd egy napra zsúfolódik össze minden: a hat órakor kezdődő kiállításmegnyitóról robogunk a hét órára meghirdetett tárlatra. S ha van még energiánk, a fél nyolckor induló irodalmi estre vagy a klasszikus zenei koncertre is eljuthatunk. Többször is megírtuk: ha lenne egy iroda, ahol egy tisztviselő feljegyezné az összes várható művelődési rendezvény helyszínét, időpontját, s ezek az adatok egy honlapon megtekinthetők lennének, össze lehetne hangolni a szervezéseket. Magyarán: elkerülhető lenne az eseménytorlódás, egymásra szervezés. Persze, az illetékesek nem is reagáltak felvetésünkre.
Ez a téma azért vált ismét időszerűvé, mert kedden este a szabadkai zenekedvelő közönség tobzódhatott a zenei eseményekben. Este 7 órától a Népkörben az országhatárokon túl is méltán népszerű Garden Quartet lépett fel, ez volt a téli koncertjük, majd 8-tól a Városháza dísztermében a Szereti Ön Lisztet? elnevezésű zongoraest kínált páratlan élményt, hisz a szabadkaiak kíváncsiak voltak a világ számos koncertpódiumán sikert aratott Érdi Tamásra, a japán Mari Satóra, a több nemzetközi zongoraversenyen díjazott szabadkai Görög Enikő és Görög Noémi zongorajátékára, arra, hogy milyen érdekességeket gyűjtött össze Liszt életéről, zenei nagyságáról Székely Mária, a kiváló zenepedagógus. A zenekedvelő közönség kíváncsi volt mindkét hangversenyre, de talán csak 2-en, 3-an vállalták, hogy az első koncertet korábban otthagyták, hogy eljuthassanak a később kezdődőre is. A többiek fájó szívvel lemondtak az egyik zenei csemegéről. Sőt, mint utólag értesültünk róla, egy harmadik koncert – egy belgrádi trió fellépése – is volt azon az estén a városban.
Ám ha van egy iroda, egy személy, aki – más teendői mellett – számon tartja a tervezett időpontokat, még véletlenül sem szervezi mindenki a saját rendezvényét egyazon estére. Létezik, hogy a városban, amely annyira büszke művelődési életére, ennyi év alatt nem tudták ezeket az átfedéseket megoldani? Pedig kellene: a művelődési rendezvényeket még mindig őszinte érdeklődéssel látogatók érdekében.
