A vajdasági magyarság jövője szempontjából kulcskérdés, hogy ma hányan vannak a ma kisdiákjai, azaz a holnap mérnökei, pedagógusai, vállalkozói, művészei, jó mesteremberei. Lapunk újságírói segítségével annak igyekeztünk utánajárni, hogy az egyes vajdasági településeken szeptember elsején hány magyar ajkú kisgyermek indul első osztályba. Mindenütt hangsúlyozták, hogy az adatok még nem véglegesek, a 2001 márciusa és 2002 márciusa között született kicsinyek beíratása, amely még április elején megkezdődött, egész nyáron tart, de valószínűleg e három hét alatt nem változik már lényegesen a helyzet.
Torokszorító érzés azt olvasni, hogy Nagybecskereken, ahol több mint 4000 magyar él, s csak 4 gyerek iratkozik a magyar osztályba. Harminc egynéhány olyan kisgyermek van a városban, akinek most kell első osztályba indulni, és akinek vagy mindkét, vagy egyik szülője magyar. Újvidéken a tavalyinál többe kisdiákot írattak be eddig, ami azt jelenti, hogy a város négy, magyar tagozattal is rendelkező iskolájában lesz összesen 33 elsős. Szabadkán két olyan iskolában nem nyílik kisgyermek híján magyar első osztály, ahol eddig – igaz, mindössze néhány diákkal, de – volt. A Tisza-mentén szerencsére van az ellenkezőre is példa: Adán például valamennyivel többen kezdik meg az első osztályt a tavalyihoz képest, ám ha mondjuk a néhány évvel ezelőtti számadatokkal hasonlítjuk össze, ott is tapasztalható bizonyos diáklétszám-apadás. Törökbecsén a tavalyi 19 helyett az idén 24 kiselsős kezdi meg magyarul a tanévet. A kishegyesi iskolában 2 magyar első osztály indul.
A fenti adatokat csak ízelítőnek szántuk lapunk művelődési rovatában az elkövetkező napokban sorozatban közölt vajdasági helyzetjelentésből. Az egyes településekről közölt helyzetképet természetesen összegzés, elemzés is követi majd.
Vajdaságban a Tartományi Oktatásügyi Titkárság adatai szerint idén mintegy 21 000 elsős kezdheti meg tanulmányait, mivel az iskola-előkészítőben hozzávetőlegesen 18 000-en szerb nyelven, 2000-en magyar nyelven, 410-en szlovák, 150-en román, 75-en ruszin, 20-an horvát nyelven, és 350-en két nyelven tanultak. A 2001 márciusa és 2002 márciusa között született gyermekek iratkozása egész nyáron át tart, ezért pontos adataink nincsenek arra vonatkozóan, hogy melyik helyiségben hányan kezdik meg tanulmányaikat.
NAGYBECSKEREKEN CSAK 4-EN VANNAK
Nagybecskereken már csak az egykori Messingerben van magyar tannyelvű oktatás. Ugyancsak egyetlen magyar óvodai csoport működik a városban. Kevés a gyerek, a magyarság pedig széttagolva, a város peremrészein él. Emiatt sok szülő a legközelebbi, szerb iskolába íratja gyerekét. Az elmúlt években 10–15 gyerekkel nyíltak meg a magyar osztályok és becslések szerint talán minden negyedik magyar gyerek tanul anyanyelvén.
–A város területén több mint négyezer magyar él, és hogy csak négy gyerek iratkozik a magyar osztályba, ezt nem tudjuk elfogadni. Megtettünk sok mindent, hogy ez ne történjen meg. Harmincvalahány olyan gyereket találtunk a város területén, akinek most kellene, hogy első osztályba induljon és vagy mind a két szülő vagy az egyik magyar. A Nagybecskereki Diáksegélyező jóvoltából egy kombibusz szállítja a gyerekeket az iskolába és a tanítás után haza, ingyen tankönyvcsomagot adunk a leendő elsősöknek, napközi áll rendelkezésükre. Nem tudom, mit tehetnénk még, teszi fel a kérdést Karl Jenő, a Sonja Marinković Általános Iskola igazgatója. Ebben az iskolában az idén még 16 végzős magyar elemista vett búcsút iskolájától, de azt nehéz megjósolni, hogy ez a szép szokás meddig él még a Béga menti város iskoláiban. Nagybecskereken mégis bíznak abban, hogy a Minisztérium jóváhagyja az önálló magyar osztály megnyitását. Jövőre pedig már nem lesznek ilyen gondok, mivel a magyar első osztályba tíz gyereket várnak.
A Sonja Marinković elemi kihelyezett részlege a szentmihályi iskola, ahol tavaly 12, őszre pedig 14 magyar elsős lesz. Szintén hozzájuk tartozik a lukácsfalvi iskolának az egy magyar és egy szerb tannyelvű osztatlan tagozata is. A magyar osztályba őszre egyet, a szerbbe pedig két elsőst írattak be.
A szomszédos Muzslyán 42 diákkal őszre három magyar első osztály megnyitását tervezik: kettőt a központi iskolaépületben egyet pedig a Kinti iskolában. Ez nagyjából megfelel az elmúlt évek átlagának.
ÚJVIDÉKEN TÖBB A TAVALYINÁL
Újvidéken a kora tavasszal még úgy tűnt, hogy a 2008/2009-es tanévben több diák lesz az általános iskolák magyar tannyelvű első osztályaiban, mint az előző tanévben. A tavalyi kritikus év után, amikor a négy, magyar tagozatot is működtető újvidéki általános iskola közül a Nikola Teslában nem nyílt magyar osztály, a többiben pedig igen kis létszámú osztályok alakultak (Sonja Marinković 4, József Attila 6, Petőfi Sándor 9), olyan jelzéseket lehetett hallani, hogy őszre kétszer annyi magyar kisdiák lesz, mint egy évvel korábban. Az iratkozás ugyan még tart, a végleges adatok csak szeptember elején lesznek ismeretesek, de máris kirajzolódott, hogy kétszer annyi elsős nem lesz, de mégis több lesz a tavalyinál. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a József Attila iskolában 11, a Nikola Teslában 6, a Sonja Marinkovićban 9, a Petőfi Sándorban pedig 7 kisdiákot írattak magyar tagozatra. A kis létszám ellenére minden osztály meg fog nyílni, bizakodnak a Szülők Fórumában. Mindenképpen jó hír, hogy újra 4 tagozat kezdi meg munkáját Újvidéken, és csak remélni lehet, hogy újabb kisdiákok csatlakoznak a beiratkozottakhoz.
TEMERINBEN 4 MAGYAR OSZTÁLY
Temerinben ugyanakkor 74 kisgyermeket teszteltek és közülük 66-an beiratkoztak az első osztályba. Mivel az utóbbi években hozzávetőlegesen ugyanennyi kisdiák kezdte meg tanulmányait a Kókai Imre és a Petar Kočić iskolákban, várható hogy az előttünk álló tanévben is négy magyar osztály nyílik a községben, három a Kókaiban és egy a Kočićban.
