Hosszú ideig nem volt igazgatója a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központnak. Hajnal Jenő távozása után egy ideig Kormányos Katona Gyöngyi került az intézmény élére, majd miután ő is elment, ideiglenesen Mucsi György lett a megbízott igazgató. A héten a községi képviselő-testület határozata értelmében Pejin Attila történészt, a Városi Múzeum vezetőjét bízták meg a művelődési központ irányításával.
Soha nem akart igazgató lenni, mert másban látja a személyes megvalósulását, mondta az új vezető:
– A múzeumban is éppen elég feladattal kell megbirkóznunk, hiszen a gyűjtemények gondozásához is kevesen vagyunk, hiányoznak a szakemberek, betöltetlen munkahelyeink vannak. Egyelőre két hónapra vállaltam el a megbízott igazgatói posztot, amíg kiírjuk a pályázatot. De pályázni fogok.
* Mi motivált, hogy mégis elvállald?
– Az eddigi megbízott igazgató és több dolgozó nyugdíjba készül. Alig harmincan vagyunk az egész intézményben, sok megoldatlan kérdést kell rövid időn belül tisztázni. És hát az elmúlt években nem úgy viszonyultak hozzánk, ahogy kellett volna. Ez elsősorban politikai felelősség. Emiatt is döntöttem úgy, hogy megpályázom az igazgatói munkahelyet. És vannak terveim, amelyeket nem két hónap alatt lehet megvalósítani.
* Tájékozódtál, hogy milyen állapotban levő intézményt veszel át?
– Gyerekkoromban szétszedtem egy régi órát, hogy megnézzem, milyen a szerkezete. Természetesen nem tudtam összerakni. Hasonló állapotot látok, csak ezt az órát más szedte szét. Ez az elmúlt két-három év – az interregnum ideje – nagyon sok mindent megbontott. Hajnal Jenő szépen felépített egy rendszert a kilencvenes években, ami kitűnően működött. Ez azonban az elmúlt időszakban részben tönkrement. Elsősorban a kapcsolatrendszerekre gondolok. Egy ilyen kisvárosban nem lehet elidegenedni az emberektől, hiszen ők alkotják a közönséget. Ha úgy definiáljuk magunkat, mint ennek a régiónak a központja, akkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy ez milyen feladatokat ró ránk. Nem mi tettük költségessé a művelődési életet. Minden évben elkészítjük a programokat és a pénzügyi tervet. Az önkormányzat sokszor „ránkszervezett” más rendezvényeket, amelyek miatt gyakran a saját terveinket nem tudtuk megvalósítani.
* Ki határozza meg, hogy mi a feladata egy közösségben a kulturális intézményeknek?
– Mindig egy politikai felépítmény felelőssége, hogy milyenek a víziói. Tehát hogy hogyan látja egy községnek a mindennapjait, és hogy ebben hol a helye a művelődési központnak. Hangsúlyozom, itt profi intézményről van szó, két közgyűjteménnyel: az egyik a Városi Könyvtár, a másik a Városi Múzeum, amelyeknek a működését törvény írja elő. Ezzel nem lehet játszani, mert ha nem tesznek eleget a törvényes előírásoknak, bármikor bezárathatják. A színház sem csupán teátrum, hanem egy régi modellű művelődési ház. Mindez amit elmondtam, szakmai hozzáértést követel.
* Tervekről beszélhetünk?
– Csodákat nyilván nem lehet tenni rövid idő alatt. De úgy gondolom, hogy ami jó, azt nem szabad kidobni. És ez már egy új évezred kezdete. Fölnőtt egy újabb generáció, amelyik hiányzik a rendezvényeinkről. A falvainkban is sokkal erőteljesebben ott kellene lennünk. A nagy rendezvényeket pedig a városnaphoz kellene kötni. Azon sem ártana elgondolkodni, hogy milyen formában tudja ez a város eltartani a művelődési központot. Maradjon meg az eddigi forma, vagy átszervezésekkel új arculatot alakítsunk ki. Azt hiszem, hogy négy év elegendő idő lesz erre is.
