Ljubica Kiselički, a szabadkai polgármester oktatással megbízott tanácsadója és Slobodan Čamprag, a szabadkai Városi Tanács oktatással megbízott tagja Jeges Zoltánnál, a tartományi oktatási titkárnál járt a napokban, hogy továbbítsák a városi képviselő-testület legutóbbi ülésén a magyar és a horvát nyelv, mint környezetnyelvről hozott döntését, aminek lényege az volt,hogy a környezetnyelveket emeljék az iskolákban egy magasabb szintre.
– A fiatalok sajnos nem értik meg egymást, ez vezethet a különböző kilengésekhez. Szabadkán három hivatalos nyelv használatos, éppen ezért meg kell értenünk egymást. Csak akkor lehetséges ez, ha a nyelveket, amelyeket használunk, meg is tudjuk tanulni. A Vajdasági Pedagógiai Intézetben már kidolgozták azokat a könyveket és kézikönyveket, amelyek magyar, mint környezetnyelv oktatásához szükségesek. A hangsúlyt a könyvek a kommunikációra fektetik, nem pedig a nyelvtanra. A lényeg azonban a kezdeményezésben az, hogy tanuló megtanulja azt, amit előadnak neki, a tudását osztályozzák és lehetővé váljon a tudásának felmérése is. Úgy gondolom, hogy nem értik a szülők, mit jelent a fakultatív oktatás. Jelentheti azt is, hogy nem kötelező órákra járni, így megtörténik az is, hogy az év folyamán olyannyira lecsökken a tanulók száma, hogy már az órát sem tartja meg a tanár – magyarázta Ljubica Kiselički, a polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondta továbbá, hogy amennyiben a környezetnyelv tanulása a választott tantárgyak közé kerülne, a tanulás is és az órán való részvétel is kötelezővé válna, az osztályzat pedig bekerülne az átlagba.
Megtudtuk, hogy horvát nyelven még nem készültek el a könyvek, de már folyamatban vannak.
– Egy zentai iskoláskor előtti intézményben, egy tanítónő foglakozott a magyar ajkú gyerekekkel, akik szerbül tanulnak és a szerb gyerekekkel, akik magyarul tanulnak. Két éve folyik a kísérleti oktatás és nagyon jó eredményeink vannak – tudtuk meg Ljubica Kiseličkitől.
