2024. július 17., szerda

A Szomorú vasárnap népszerűsége

Ötvenegyedik alkalommal is telt ház előtt

Ötvenegyedik alkalommal lépett közönség elé Pálfi Ervin, G. Erdélyi Hermina és Szőke Attila a Szomorú vasárnap című előadással vasárnap este a szabadkai Népszínház Jadran Színpadán.

Mint az előadás után Mezei Zoltán társulatigazgató hangsúlyozta, eddig ez a harmadik előadása a Magyar Társulatnak, amelynek röprízek tekintetében sikerült átlépnie a bűvös 50-es számot. (Az előző kettő az Indul a bakterház és a Záróra volt.) A Szomorú vasárnap volt az, amely a leggyorsabban elérte az ismétlések e magas számát.

A darab írója Müller Péter, rendezője Kovács Frigyes.

Bemutatója 2008 márciusában volt, azóta 5 országban játszották és több mint hatezren látták a Seress Rezső életéről készült darabot, amelyet az Esztergomi Várszínházzal közösen készített a Magyar Társulat. Díjak egész sorát érdemelte ki a Szomorú vasárnap: például a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a legjobb zenés/szórakoztató előadásnak járó elismerést, Pálfi Ervin és G. Erdélyi Hermina színészi díjat, valamint Pálfi Ervin e főszerepéért részesült Pataki-gyűrű Díjban. A Színházi Kritikusok Céhe ezt az előadást nyilvánította a 2007/8-as évad legjobb zenés/szórakoztató színházi előadásának az egész Kárpát-medencében. A vasárnap esti alkalmi ünnepségen Kovács Frigyes, az előadás rendezője hangsúlyozta: a színikritikusok céhének erre az elismerésére a legbüszkébbek, hisz tudjuk jól, Magyarországon mekkora hagyománya van a zenés előadásoknak, s ennek a műfajnak a tekintetében a mi színészeink nem is részesülnek olyan képzésben, mint az anyaországi kollégák. De ez az elismerés bebizonyította, hogy jelentünk valamit az összmagyar színházi életben.

A társulat tortára és pezsgőre hívta meg a vasárnap este jelen levő nézőket. Miért volt a tortán az 50-es szám? A magyarázat szerint azért, mert az ötvenedik előadást a szlovéniai Lendván játszották, a társulat viszont ezt a jelentős jubileumot mindenképpen saját színpadán, az előadás megszületésében szerepet vállaló kollégákkal és a hűséges szabadkai közönséggel együtt akarta ünnepelni.