2024. július 16., kedd

A csendtől a szóig

Pódiumműsor Wass Albert műveiből

Ma Magyarországon Wass Albertet mondani inkább politikai tett, mint irodalmi, mondják a pódiumműsor előadói. Az ő megközelítésük azonban szeretne az író irodalmi értékein át szólni hűségről, szeretetről, ragaszkodásról, emberről és életről. A győri Forrás Színház a költő születésének 100. évfordulójára irodalmi összeállítással készült, amelynek zentai bemutatóját január 10-én tartották (Az író 1908. január 8-án született.). Ács Tamás és Jakab Ádám színművészek Silentium – a csendtől a szóig című pódiumestjét Bánffy György Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész szerkesztette és rendezte.

Az előadóművészek Hortobágyról származnak, jelenleg Veszprémben színháztörténet szakos hallgatók. Születésüktől fogva barátok. Pataki András, a Forrás Színház igazgatója meglátta őket egy előadásban, és azóta együtt dolgozik a két fiatal művésszel. Ács Tamást és Jakab Ádámot a zentai előadás után kérdeztem:

* Wass Albertet választották vagy feladat volt?

– (Ács Tamás) Feladatul kaptuk, hogy az író születésének századik évfordulójára készítsük el a pódiumműsort, de azután nagyon megszerettük. Ami hatalmas erő az íróban, az a hazaszeretet, de nem pusztán a szó egyszerű értelmében. A foggal-körömmel való ragaszkodással, a kompromisszum mentességével nagyon sokat tud adni egy embernek. Egy magyarnak. Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy Bánffy Györggyel együtt dolgozhattunk. Fölmentünk hozzá a Rózsadombra, együtt próbáltunk. Bevont bennünket a szerkesztési feladatokba is, rávezetett, hogy hogyan közelítsünk az életműhöz.

– (Jakab Ádám) Svédországban került bemutatásra ez a műsor. Tavaly szeptemberben jártunk ott a Forrás Színházzal. Nyolc állomása volt az előadásnak, és életre szóló élmény volt ottani magyaroknak játszani. Magyarországon Vilonyán adtunk elő egy részletet, Somlóvásárhelyen pedig egy zártkörű bemutatót tartottunk.

* Hogy fogadták a műsorösszeállítást?

– (J.Á.) Egy határon túli magyarnak sokkal többet jelent Wass Albert életműve, hiszen egészen más értelmezést kap.

– (Á.T.) Ennek az életműnek a mai napig nagyon erőteljes aktualitása van. Amiről beszél, azt a magyarországi magyarok nem érzik a bőrükön. De ezek a szavak például Svédországban nagyon erősen belemartak az emberek szívébe, hiszen ők az idegenben való létet élik át nap mint nap.

* Mit jelent ma magyarnak lenni?

– (Á.T.)A mai fiatalság identitásvesztett állapotban van, nem tud mihez kötődni. Szétdarabolt a világ. Régebben az ember azért érezhette magát biztonságban, mert tartozott valahova, egy néphez, egy közösséghez, és volt nemzettudata. Fontos volt a családeszméje és a vallás, ami kapaszkodót jelentett, amihez ragaszkodhatott. A túlzott individualizmus talajvesztést eredményezett.

– (J.Á.) Wass Albertet furcsa atmoszféra lengi körül. Negatív előítélettel közelítenek hozzá. Nem olvastak tőle semmit, mégis ha meghallják a nevét, már fanyalognak. Magyarországon csak jobb és bal oldal létezik, ahogy a Nagypénteki siratóban is áll. Folyamtos viadal meg utálat.

* Milyen személyes tapasztalatot hozott az író életművével való megismerkedés?

– (J.Á.) Vissza kell csatolnom az előbbiekhez. Kapaszkodót jelent. Jó magyarnak lenni.

– (Á.T.) Nagyon egyedi a magyar nép. Nem tudok még egy ilyen nemzetről, amelyik ilyen szétszórtan él a világban. Pontosan ezért kiegészíteném Ádám gondolatát. Jó magyarnak lenni, de nagyon nehéz.